A Plos One tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók arról írnak, hogy az egykor Krapina (Korpona) környékén talált nyolc karom csiszolás nyomait viseli magán, és kiegészítőként használták őket. Feltételezéseik szerint nyakláncok és karkötők készítéséhez használták fel a karmokat – írta a ScienceDaily tudományos hírportál.

A leletek kora 80 ezer évvel előzi meg a modern ember megjelenését Európában – derült ki az elemzésekből.

A tanulmány szerint a Neander-völgyiek valamiféleképpen összekötötték a csiszolt rétisas-karmokat. Máshol talált leletekből „tudjuk, hogy rostszálakból madzagot sodortak, nincs okunk feltételezni, hogy a krapinai Neander-völgyiek ne lettek volna birtokában ennek a képességnek, hogy aztán összefogják velük a saskarmokat” – írták.

Az ékszerként használt karmokat David Frayer, a Kansasi Egyetem kutatója fantasztikus felfedezésnek nevezte. „Nem is számítottunk rá. Semmihez sem fogható, soha nem találtak még hasonló ékszereket”.

A tudósok szerint eredményeik arra engednek következtetni, hogy a Neander-völgyiek képesek lehettek tárgyak szimbolikus használatára. „A nyolc karom azt sugallja, hogy a krapinai Neander-völgyiek gyűjtötték és megmunkálták a saskarmokat, hogy aztán szimbolikus célokra használják őket” – összegezték.

Néhányan azt állították, hogy a Neander-völgyiek nem voltak birtokában e képességnek vagy a modern embertől vették át. Ezek a leletek egyértelműen azt mutatják, hogy a krapinai Neander-völgyiek jóval az előtt ékszereket készítettek, hogy a modern ember megjelent Európában.