Az 1938-ban, Szent István király halálának – „égi születése” napjának – 900. évfordulóján felállított szobornál Varga László országgyűlési képviselő méltatta a hámoriakat, hiszen ők voltak az elsők „Nagy-Miskolcon”, akik szobrot állítottak államalapító királyunknak. Szent István és uralkodása kapcsán a képviselő kiemelte, milyen hatalmas vállalás, milyen kemény feladat volt megtartani a magyarságot a Kárpát-medencében – úgy ráadásul, hogy belső konfliktusokat is vállalnia kellett az egységes állam kiépítése során.

Kovács László, a terület önkormányzati képviselője ünnepi beszédében kiemelte: a szobor felállítása mellett büszke arra is, hogy a felsőhámori római katolikus templomban található az az oltárkép, amelyen Szent István halála napján országát Szűz Mária kegyébe ajánlotta. A képviselő röviden ismertette, hogyan alakult ki az augusztus 20-ai ünnepnap, s hogyan vált 1990. óta az ország egyik legjelentősebb ünnepévé.

– Szent István király úgy illesztette be országát a Nyugat-európai világba, hogy közben megőrizte országa és népe sajátos jellegét és értékeit is. Ezer esztendő után elmondhatjuk, talán ebben volt legnagyobb nagysága – hangsúlyozta Kovács László. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Szent István szobrát, majd Palotai Ádám káplán megáldotta és megszentelte az újkenyeret.

Mint mondta, Szent István azt kívánta, népe Krisztushoz kapcsolódva haza- és istenszerető legyen. „Példája sohasem halványulhat el a szívünkben”, fogalmazott a káplán, aki ünnepi hálaadó szentmisére is várta a híveket a római katolikus templomba.