Fordulat az elmúlt évekhez képest, hogy egyre kevesebb a közfoglalkoztatott, és külföldön is kevesebb magyar dolgozik, vagyis a hazai cégek egyre több embert vesznek fel. Az országon belül azonban még mindig nagyok a különbségek. A Nyugat-Dunántúlon a legjobb a helyzet, az Alföld északi részén pedig a legrosszabb. Ezen próbálnak most segíteni.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár az M1 Ma Reggel című műsorában azt mondta: főként Északnyugat-Magyarországon van jelentős munkaerőhiány, ugyanakkor Észak-Magyarországon még mindig többen keresik az átlaghoz képest a munkát. Ezen az oktatáson túl a munkaerő-mobilitással lehet segíteni; az elmúlt időszakban jelentős intézkedéseket hozott a kormány annak érdekében, hogy a magyar munkavállaló, ha a lakóhelyén nem talál munkát, akkor néhány tíz kilométerrel arrébb el tud helyezkedni – húzta alá.

Cseresnyés Péter arról is beszélt, hogy a munkaadók az itt jelentkező költségeket már el tudják számolni, így az adóalapot tudják csökkenteni.

Jellemző egyébként, hogy a magyarok nehezebben mozdulnak, hiszen sokan nem hajlandók egy másik településre átjárni dolgozni, ám mivel a munkából szerzett jövedelem is növekszik, és egyre többet ér az a pénz, amit munkából lehet szerezni, ezért az emberek egyre inkább megmozdulnak. Ezt kell ösztönözni, a legfontosabb cél ugyanakkor az, hogy mindenki lakóhelye környékén találjon munkát – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy ezért épülnek most munkásszállók. Ezek építését könnyítette meg január 1-től a kormány azzal, hogy az ott felmerülő költségeket el lehet számolni – fűzte hozzá.

Képzések segítségével lehet orvosolni a munkaerőhiányt, de az is nagyon fontos, hogy azokat, akik külföldön vannak, vissza lehessen csábítani Magyarországra. Az elmúlt négy évben a bérek is növekedtek, és megindult a munkaerő-visszaáramlás – emelte ki az államtitkár. – Szükség van arra, hogy átmenetileg, éppen a magyar munkahelyek megőrzése érdekében harmadik országbeli munkavállalót is be lehessen fogadni; az erre meghatározott mintegy 50 ezer fős keret szinte alig van kihasználva, hiszen csupán 6-7 ezer harmadik országbeli munkavállaló érkezett Magyarországra, így a munkaerőhiányt velük lehet ellensúlyozni – jelentette ki Cseresnyés Péter.