Ezen az ünnepen a katolikus hívők arra emlékeznek, amikor Szűz Mária, negyven nappal születése után, bemutatta Jézust a jeruzsálemi templomban. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Jézus jelképévé vált.
A hagyományos paraszti kultúrában a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; a fiatal anya gyertyát vitt kezében, amikor először ment templomba; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett; és szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe is.
Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. Mondogatták is: Gyertyaszentelő napján „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!” A néphiedelem szerint, ha ezen a napon szép, napsütéses idő van, és a barlangjából előbújó medve meglátja saját árnyékát, akkor hosszú tél várható. Ha azonban borult az idő, és árnyékot nem látni, a rossz idő már nem tart sokáig.
A legismertebb néphiedelmhez ezzel a nappal kapcsolatban szükség van medvékre is. A Miskolci Állatkertben kettő is van. Február 2-án 11 órakor előcsalogathatják a barlangjukból a miskolci állatkert barnamedvéit, Dorkát és Borkát.