Harminc külföldi ösztöndíjjal tanuló diákból a legtöbben haza szeretnének jönni, és itthon dolgozni egy kutatás szerint. A meglévő feltételeknek még jobbá tétele miatt indították 2014-ben a MOVE projektet. Ennek tapasztalatait elemezték a most résztvevők Miskolcon.

Czap László, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese ismertette, a kollégái, több külföldi szereplővel együtt, szinte egész Európát lefedve olyan felméréseket végeztek, amelyekben felmérték a mobilitások hátterét. Pontos képük van most már arról, el tudják mondani, hogyan válhat alkalmassá egy hallgató a mobilitási programban való részvételre.

A Miskolci Egyetem célja, hogy 2020-ra Magyarország egyik legkedveltebb felsőoktatási intézménye legyen, de ugyanilyen fontos, hogy nemzetközileg is fontos szereplővé váljon a campus. A fiatalok jövője egész Európát meghatározza, hangsúlyozta a rektorhelyettes. A külföldi tanulás népszerűsítése kardinális kérdés, ugyanakkor ugyanilyen fontos, hogy a diákok itthon kamatoztassák a tudásukat.

Sallai László, Miskolc oktatásért felelős polgármesteri biztosa kiemelte, éppen ezért a gazdaságfejlesztési koncepcióban, és annak részeként a képzési rendszer fejlesztésében külön programot indítanak a tehetséggondozásra.

– Ez azt jelenti, hogy mindenki a képességének, készségeinek megfelelő szakmában helyezkedhessen el, illetve azoknak megfelelő iskolában tanulhasson. Szeretnénk elérni, hogy minden fiatal képes legyen a digitális technológiák világában eligazodni, és emellett a nyelvképzésre is nagy hangsúlyt fektetünk – húzta alá a polgármesteri biztos.

Az Európai Unió Számvivőszékének tagja plenáris előadásában kiemelte, hogy ezeket a mobilitást segítő programokat kellene optimalizálni, ugyanis sokan vagy nem fejezik be az egyetemet, vagy ha le is diplomáznak, nem szakmájukban helyezkednek el.

– Magyarország az Európai Unió átlagát közelíti, és jó helyen van, de ha a felsőfokú végzettségeket nézem, akkor egyáltalán nem ilyen jó a helyzet – mutatott rá Pelczné Gáll Ildikó. – Tehát arra az egyszerű kérdésre, hogy kell-e ennyi diplomás, egyértelmű a válasz: hogyne kellene, megfelelő diplomásokra szükség van. Olyanokra, akik a megszerzett tudást hasznosítják is.

A külföldi tanulást segítő Erasmus program 1987-ben indult, és azóta 9 millió hallgató vett benne részt, de a kiutazási kedv csökken Magyarországon. Szabó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője elmondta, a kiutazó hallgatók száma csökken, a beutazóké ellenben dinamikusan nő. Ez egyfelől jó hír, mert azt jelenti, hogy a hazai felsőoktatás szolgáltatásaira a külföldi hallgatók részéről igenis van igény, az viszont már problémás, hogy a kiutazás a főosztályvezető szerint nem igazán működik. Erre az európai egyetemek jobb, szorosabb kapcsolata lehetne a megoldás.