Kezdjük a tenisszel. Aki látott már meccset, az tudja, hogy a 120/130 km/óra sebességű szerva, kis túlzással, éppen hogy átmegy a hálón. Vannak adogató specialisták, akik többnyire magasságuk miatt irtózatos sebességgel küldik meg a labdát.

A jelenlegi rekordot az ausztrál Sam Groth tartja, aki egy dél-koreai tenisz versenyen, a fehérorosz Uladzimir Ignatyik ellen 263 km/órával (!) szervált. Íme:

Azt tegyük hozzá, hogy hiába volt rekord, Sam Groth két játszmában kikapott és kiesett.

Na de akkor jöjjön a meglepetés!

A tollasban nem a szervák sebessége a mérvadó. A játékosok inkább kis ütéssel, de jól elhelyezett szervákkal igyekeznek az ellenfelet védekező pozícióba hozni. Ellenben a leütésekkel elképesztő sebességre gyorsítják a tollaslabdát. Igaz, hozzá kell tenni, hogy ezek a sebességek csak az ütés pillanatában ilyen magasak, mire az ellenfél térfelére ér a labda, jelentősen lelassulnak.

Másik fontos különbség, hogy a rekord nem éles versenyen született, hanem kifejezetten erre a célra szerveztek egy eseményt. Most már, hogy eleget húztuk az időt, jöjjön a tollas rekord.

493 km/óra. Igen, jól olvassa. Ennyi. Két éve ennyi. Előtte, 2010-ben született rekord, akkor 421 km/órás sebességet értek el.

Nézze meg, hogy a maláj, Tan Boon Heong mit tud. A videón 2 perc után jön az elemi erejű ütés. Nemcsak ő, hanem segítőpartnere, az ugyancsak maláj Lee Chong Wei is megdöntötte a korábbi csúcsot, igaz, ő „csak” 456 km/órás eredményt ért el.