– Milyen körülmények között vette át a város vezetését 2010 őszén? Hogyan álltak Miskolc pénzügyei, folyamatban levő fejlesztései?

– A jelenlegi helyzetet úgy tudjuk értelmezni, ha megnézzük, mit vettünk át, és azóta milyen változások történtek. Az előző, baloldali ciklusban több fejlesztés is zsákutcába jutott, mint például a Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt, ahol nem tudták megvásárolni a villamosokat, valamint kihagytak egy részt a fejlesztésből. Mondhatnám még a selyemréti strand ügyét is, ahol a tervek készen voltak, elindult a közbeszerzés is, de hiányzott az önrész; de a több mint 10 éve bezárt miskolctapolcai strand fejlesztése sem indult meg. Ezen felül hatalmas gazdasági nyomás volt a városon a rettenetes mértékű eladósodottság miatt. 36 milliárd forint volt a város adósságállománya; ez csak magáé a városé, a Miskolc tulajdonában levő cégek adósságát nem is említem. Ez mind gúzsba kötötte az önkormányzat kezét, ezért a 2010-es év csak kötéltáncos mutatványok alapján működött. Innen indultunk.

– Hogyan sikerült stabilizálni a város pénzügyi helyzetét?

– Az adósságállomány állami átvállalásáig hosszú utat tett meg az önkormányzat; a kormánnyal nagyon szoros együttműködésben tudtuk a város gazdálkodását egyensúlyban tartani. A hitelek törlesztése éves szinten 3,5-4,5 milliárd forint közötti összeget igényelt Miskolc részéről, mindemellett működtetni kellett a várost, finanszírozni a fejlesztéseket. Szerencsére a kormány adósságátvállalási folyamatának eredményeként gyakorlatilag megszabadult a város az adósságtól, így levegőhöz jutottunk. Fontos kiemelni, hogy közben elvégeztük azokat a hatékonyságnövelő intézkedéseket, melyek a működés szempontjából elengedhetetlenek voltak. Mindezek hatására megmaradt a város egyensúlyi működése, sőt a fejlesztéseket is döntően hitel nélkül tudtuk véghez vinni.

– Melyek voltak a legjelentősebb munkahelyteremtő beruházások az elmúlt időszakban?

- A 2002 és 2010 közötti baloldali periódusban 50 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma Miskolcon. Az elmúlt 3,5, közel 4 év alatt ezt a „növekményt” szinte ledolgoztuk; 3000 fővel csökkent a munkanélküliek száma. A munkahelyteremtés volt az alfája és omegája Miskolc fejlődésének. Idecsábítottuk egy nagyon komoly együttműködés keretében a Takata céget, mely világszinten az egyik legjelentősebb autóipari beszállító. A japán cég minimum ezer fő alkalmazását vállalta.

Ez a 68 millió euró értékű fejlesztés a Mercedes óta a legnagyobb zöldmezős beruházás Magyarországon. Fejlesztett a Bosch is, több százzal növelték a munkavállalóik számát. Idetelepült a Gustav Wolf egyik drótgyára is, körülbelül 200 embernek adva munkát. Miskolc és a kormányzat sikeres együttműködésének az eredménye, hogy a két, 112-es országos segélyhívó központ egyike városunkba került, közel 500 főt alkalmazva. A helyi Vodafone-nál is jelentős, 150 fős bővítés történt.

– Miskolc és környéke egyaránt bővelkedik természeti látnivalókban és szép műemlékekben, ezért a város szempontjából a turizmus is fontos. Az elmúlt években milyen nagyobb fejlesztések történtek ezen a területen?

– Két kiemelkedő beruházást fejeztünk be Diósgyőrben. Felújítottuk a várat – melynek a fejlesztése még folytatódik –, és átadtuk a megújult Lillafüredi függőkerteket. Ezek olyan turisztikai vonzást jelentenek városunk szempontjából, melyek gyakorlatilag újrapozícionálják Miskolcot az országos turisztikai térképen. Az idegenforgalom szempontjából fontos kitérni a strandfejlesztésekre is. Egy évvel ezelőtt fejeztük be a selyemréti strandot. Átadjuk a miskolctapolcai strandfürdő fejlesztésének első ütemét, mely a régi strandot európai minőségben hozza vissza. A második ütem tervei elkészültek, van építési engedély is, nemsokára pedig elindítjuk a közbeszerzést.

– A közlekedés fejlesztése terén mi a legfontosabb előrelépés?

– Lezárjuk a 36 milliárd forint értékű Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt fejlesztését. A pályaépítés gyakorlatilag lezárul az állomás előtti Kandó Kálmán tér átépítésével. Folyamatosan érkeznek a Skoda villamosok, amelyek teljesen megváltoztatják a miskolci tömegközlekedést. Olyan utasinformációs, valamint prioritást biztosító közlekedés-szabályozó rendszer lesz, mely révén a villamos gyakorlatilag zöldhullámon tud végigfutni az egész városon. Szabályozzuk az autóbusz-, illetve a villamosközlekedés kapcsolatát, valamint az utasok számára is egy európai szintű tájékoztató felületet alakítunk ki.

– Milyen intézkedések, fejlesztések történtek a közbiztonság területén?

– Kiemelt programpontunk volt és maradt is a közbiztonság erősítése. Azt mondtuk, az első és legfontosabb a látható és intézkedő hatóság. Ezért 60 millió forintot biztosítottunk a rendőrségnek, hogy erősítse a járőrszolgálatot; 20 járőrpárral több van az utcákon, mint négy évvel ezelőtt. A közterület-felügyeletet átalakítottuk önkormányzati rendészetté; négyszer annyian dolgoznak közterület felügyelőként a városban, mint azelőtt, és kerékpáros járőreink is vannak. Megerősítettük a mezőőri rendszert, és lovas mezőröket is szolgálatba állítottunk.

A hatósági jelenlét mellett a kommunikációs kapcsolat javítása is fontos előrelépés volt. Egy digitális rádiórendszert állítottunk fel Miskolcon, ami GPS-koordináták segítségével közvetlenül kapcsolatteremtési lehetőséget teremt a rendőrséggel. Mindig azokat lehet riasztani, akik a legközelebb vannak a bejelentéshez. Az új villamosok mindegyikén van már biztonsági őr, aki egyben jegyellenőr is; a bliccelés teljes megszüntetését reméljük ettől.

– Hogyan áll a nyomortelep-felszámolási program?

– Ez a strukturális reform a közbiztonság javításához is kapcsolódik. Fokozatosan szüntetjük meg a város nyomortelepeit, elsősorban a belterületi részeken levőket, a kis zárványoktól kezdve a nagyobb, összefüggő telepekig. Látható, ahogy megszüntetünk egyet, az adott környéken jelentősen csökken a bűncselekmények száma, az ott lakók szubjektív biztonságérzete javul. Ez nagyon jó hatással van az adott terület ingatlanjainak az értékére is.

– A nyomortelep-felszámolási program előtt az avasi „fészekrakók” ügyéről is sokat lehetett hallani. Milyen előrelépés történt?

– Röviden kitérnék az előzményekre is. Az előző szocialista városvezetés idején, 2005–2010 között nincstelen családok százai költöztek be a város lakótelepeire az úgynevezett Fészekrakó program keretében. A beköltözéseket nagyrészt bűncselekményekre alapozták; a hiteleket mindenféle hamisított iratok alapján vették fel. Ráadásul éveken keresztül nem fizették se a részleteket, se a közös költséget, se a közüzemi számlákat. Nem észlelte ezt a problémát akkoriban a rendőrség, és a baloldali városvezetés sem reagált, pedig levelek százai érkeztek az önkormányzathoz ezzel kapcsolatban.

A közbiztonsági akciónak, illetve az Avas rehabilitációjának egy nagyon lényeges folyamata a Fészekrakó-ügy rendezése. 173 követelést vásároltunk meg az egyik banktól. Elindultak a végrehajtások, jelen pillanatban már túl vagyunk a századik kiürített lakáson. Diósgyőrben is volt néhány érintett ingatlan, a folyamatot ott is folytattuk.

– Mihez kezd az önkormányzat a kiürített lakásokkal?

– Felújítjuk és bérbe adjuk a lakásokat. Átadtunk az egyetemnek egy kontingenst, ők bérlőkijelölési joggal is rendelkeznek; így egyetemi dolgozók, doktoranduszok költözhetnek a felújított lakásokba. Az Otthonunk Miskolc program keretében olyan gyakornokok vagy kiválóan teljesítő diákok kapnak kedvezményes lakásbérleti lehetőséget, akik a város cégeinél, intézményeinél vannak gyakorlaton. A Máltai Szeretetszolgálattal közösen működtetünk egy programot, ők is kapnak a lakásokból.

– Milyen tervei vannak a következő ciklusra, ha a miskolciak újra bizalmat szavaznak önnek?

– A következő ciklus végére bátran ígérhetem: a nyomortelep-felszámolási program lezárul Miskolcon. Folytatnunk kell a miskolctapolcai strandfürdő fejlesztésének a második ütemét, hogy megvalósuljon az az élményfürdő-komplexum, amit közösen álmodtunk meg a miskolciakkal. A diósgyőri vár, illetve a környezetének a fejlesztése sem állhat meg, már készítjük a további terveket. Befejezzük a vár mellett épülő Lovagi tornák terét és a diósgyőri strandot is.

Ősszel indul a diósgyőri stadion fejlesztése. Szeretnénk, ha 2016-ban már az új arénában fogadhatnánk az ellenfél csapatait. Ezen kívül nagyon komoly közlekedésfejlesztési projektjeink indultak, melyeket folytatni szeretnénk. Tehermentesítő utak épülnek, illetve az állomást egy komplex, intermodális csomóponttá kívánjuk fejleszteni, és a hozzá kapcsolódó területet is rehabilitálni akarjuk.

Fontosnak tartom, hogy a Miskolcra költözött cégeket idekössük, a kis-és középvállalatok pedig minél jobban be tudjanak kapcsolódni a beszállítói körbe. Szerencsére a következő ciklus gazdaságfejlesztési prioritásai erre lehetőséget jelentenek.