A szakértő zsűri által kiválasztott pályamunkákból rendezték meg a Duna Palotában a Magyar Kézművességért Alapítvány 25., jubileumi kiállítását, amely augusztus 27-éig tekinthető meg. A 219 kiállító közel négyszáz alkotását tartalmazó anyag egyik része napjaink kézművességének színe-javát reprezentálja. A pályázók által szabadon választott népművészeti és iparművészeti alkotások – egy-egy tájegység néprajzi motívumkincsét, forma- és színvilágát hűen tükröző, vagy a hagyományokat napjaink igényeivel ötvöző illetve saját tervezésű használati és dísztárgyak – alkalmasak a mai otthonok, ebédlők, gyerekszobák igényes berendezésére is.

A kiállítási anyag másik része Mátyás királyt, a XV. századi Európa egyik legsikeresebb uralkodóját, a kiváló hadvezért, a felvilágosult, kultúráért rajongó művelt embert és korát – a reneszánsz kort – állítja a középpontba. Ötvösmunkákon, fafaragásokon, textil- és kerámiatárgyakon, viseleteken, csuhé-életképeken, textilszobrokon és egyéb népművészeti, képző- és iparművészeti alkotásokon keresztül mutatja be a magyar reneszánsz korát, magát Mátyás királyt és a róla szóló legendák, mondák, mesék alakjait, jeleneteit.

Merényi József – aki az ünnepségen Miskolc város ajándékát is átvehette Papp Ferenc kulturális főtanácsostól - fafaragóként részt vett a tűzvész után újjáépített Deszkatemplom belső díszítő faragásainak elkészítésében is. - Szondy Sándor, a Népművészet Mestere koordinálta a díszítő faragásokat, melyeket Jószay Zsolt részvételével készítettünk. A munka során ifjú erdélyi fafaragók is tevékenykedtek, a „végjátékban” négyen, a híres-nevezetes alsócsernátoni Haszmann iskola önkénteseiként. Ők faragták az ajtók nem kevés rátétdíszét – mesélte a munkáról.

Végh Csaba képgalériája

Jómagam akkoriban már túl voltam első számottevő munkáimon, melyeket akkor még szabad időmben végeztem. Középiskolai mérnök-tanárként nem csak műszaki rajzot, hanem „vizuális kommunikációt”, vagyis szabadkézi rajzot, művészettörténetet, műelemzést is tanítottam. Ábrázoló geometriai ismereteim hasznosak voltak, midőn egy-egy díszítő motívumot egy apró, oldalról felvett fénykép alapján kellett rekonstruálni a teljesen megsemmisült faragások helyett. A Deszkatemplom életem részévé vált – hangoztatta a népi iparművész, aki egy másik várostörténeti munkájáról is szólt.

-  Szeghalmy Bálint sírjára véletlenül bukkantam rá, és első alkalommal szilárd meggyőződésemmé vált, hogy hamarosan méltó síremlék fogja jelölni. Elhatároztam, hogy készítek egy olyan páros sírjelzőt, mely nem csak a templomhoz illeszkedik, hanem Szeghalmy erdélyi gyökereihez, építészi hitvallásához is. Nagyváradon született, s noha pályája tíz évig Vas megyéhez, majd tizenöt évig Miskolchoz kötötte, formakincsének minden apró részlete Kalotaszeget, Erdélyt idézi. A néhány héttel ezelőtt felállított kalotaszegi páros sírjelző 2014-ben népművészeti díjat nyert. Elhelyezéséhez Miskolc közgyűlése 2018 májusában adta hozzájárulását – mondta el Merényi József.

Szeghalmy Bálint 15 éven át volt Miskolc építési főmérnöke. Sok más mellett ő tervezte Deszkatemplomot, de országszerte is számos templom és jelentős épület őrzi az emlékét.