Borbás Marcsi televíziós műsorvezető az ország egyik legnépszerűbb gasztroműsorának háziasszonya érdeklődésünkre elmondta: a Gasztroangyal epizódjaiban a természetes és a valódi ízekre hívják fel a figyelmet, bejárva a Kárpát-medencét. A műsor részei a „múlt ízei a jelen konyháiban” tematikára épülnek fel hétről hétre, s azt hirdetik: „Magyarország finom!”

A Magyar Televízió Gasztroangyal című műsora 2011 őszén indult, s hamarosan a csatorna egyik legnépszerűbb műsora lett. Borbás Marcsinak eddig három könyve jelent meg: 2014-ben „A sűrűje” címet viselő munkáját az olvasók az év legjobb gasztronómiai témájú könyvének választották. Ezt követte 2015-ben a második kötet, mely szintén nagy sikert aratott, 2016-ban pedig egy süteményeskönyvvel, az Édes békeidőkkel lepte meg az olvasókat.

Ezúttal az Ünnepi Biovásárt választották miskolci helyszínül, mely az Észak-Magyarország Flórája Faunája Alapítvány szervezésében jött létre. Az alapítvány a kezdeményezője a Miskolci Zöld Kosár Közösségnek is, akik természetesen jelen voltak a Biovásáron.

Borbás Marcsi mások mellett Dudás Szilárd – az Anyukám Mondta Étterem és a Pizza, Kávé, Világbéke egyik tulajdonosa – kíséretében fedezte fel a standok kínálatát.

Megízlelte a Diósgyőri Vitéz kolbászt, mely 2016-ban elnyerte a Hagyományok, ízek, régiók (HÍR) védjegy használati jogát. – Ez azt jelenti, hogy a termék az Európai Unióban általánosan elismert prémium minőségű, hagyományos helyi terméknek minősül – mondta el Lantos Ottó, a Diósgyőri Gasztronómiai és Kulturális Egyesület vezetője. A reneszánsz korból fennmaradt írások alapján elkészített helyi termék, a zöldfűszeres kolbász Diósgyőr környékén közkedvelt húskészítmény volt.

Megálltak a Bükki Borvidék kiállított „kincseinél” is. Sándor Zsolt több borát is elhozta, különleges ízekkel. Az Erdőkert Manufaktúra, a Baráthegyi Sajtmanufaktúra termékei, valamint bükkaljai termelői mézek repertoárja is várta a „gasztronómia angyalát”.

Azonban nem csak „fogyasztható” termékeket fedezhettek fel az erre járók. Trunkos Kriszta ökoműves meglepő alapanyagból - kávékapszulából - készített ékszereit, dísztárgyait hozta el.

Az ökoműves PET-palackból készült csecsebecséit is kiállították a helyszínen épült jurtában. Pipicz Annamária mézeskalácskészítő művei ugyan ehetők, de nem biztos, hogy lenne szívünk elfogyasztani őket, olyan precizitással és aprólékossággal készülnek.

Pfliegler Péter alpolgármester a helyszínen úgy fogalmazott, nagyon fontosnak az ilyen kezdeményezések. –  A városvezetés eltökélt célja, hogy fenntartható módon fejlesszük Miskolcot. Úgy gondolom, azok a kezdeményezések, melyeket eddig tettünk – például a Green City mozgalom, azok a projektek, amelyeket „zöld” eszmék mentén alakítunk és fejlesztünk – azért is fontosak, mert felhívják a polgárok figyelmét: bolygónk tartalékai bizony végesek – emelte ki az alpolgármester.

Hozzátette, kötelességünk, hogy unokáinknak, sőt unokáink unokáinak, és az ő unokáiknak is élhető móüdon át tudjuk adni ezt a Föld nevű bolygót. Ehhez pedig elengedhetetlen a fenntartható fejlődés. – Azok a termelők, akik egy-egy ilyen biovásáron, vagy az Erzsébet téren megrendezett Termelői Napon részt vesznek, garantáltan jó minőségű, bio terméket állítanak elő, fenntartható módon. Ma, ezen a biovásáron is láthatjuk, mennyire élénk az érdeklődés a miskolciak részéről, sokan  fontosnak tartják, hogy egészséges, környezetbarát módon előállított élelmiszereket vásároljanak – hangsúlyozta Pfliegler Péter.

A miskolci Zöld Kosár közösség egy tudatos termelői-fogyasztói közösség. Tagjai elkötelezettek a környezetbarát, fenntartható életmód iránt. Céljuk, hogy egészséges, környezetkímélő, illetve kézműves termékekhez juttassák a helyi embereket, bizalmat és emberi kapcsolatokat építsenek a termelők és fogyasztók között, valamint, hogy vásárlásaik révén méltányos megélhetést biztosítsunk a térség megbízható termelőinek.