Az általa begyűjtött adatok – amelyek igencsak megragadták a közvélemény figyelmét, részben az űrügynökség rajzfilmfigurás megjelenítésének hála – segít a kutatóknak alaposabban megismerni, hogyan keletkezett a Föld és a többi bolygó.

Az űrszonda számos történelmi elsőséget szerzett, többek között elsőként állt pályára üstökös körül, és elsőként juttatott landolási egységet egy ilyen űrvándor felszínére. Emellett az első misszió, amely pusztán napenergiára támaszkodva kimerészkedett a fő aszteroidaöv mögött elnyúló űrbe.

Több mint két éven át keringett a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös körül, adatok egész kincsesbányájával látta és még sokáig látja el a kutatókat. Azonban az üstökös távolsága a Naptól lassan eléri azt a pontot, ahol a napenergia mennyisége túl kicsiny lesz az űrszonda további munkálkodásához.

A szeptember 30-ra tervezett, kontrollált felszínt érésének utolsó óráiban még közeli képeket tud majd készíteni az üstökösről, és adatokat gyűjt a felszín közeli gázokról, majd csatlakozik a Philae-hez és örökre elhallgat.

A vele dolgozók szerint jócskán túlszárnyalta a várakozásokat élettartamát tekintve. Amikor pedig 2014 novemberében az üstökös felszínére küldte a 100 kilogrammos, mosógép nagyságú Philae-t, azt a precíziós űrrepülés figyelemre méltó mérföldkövének tekintették még ama tény birtokában is, hogy az egység bukdácsolt egy sort, végül olyan árnyékos helyen ért felszínt, ahol nem tudta újratölteni akkumulátorait.

A Rosetta emellett kulcsfontosságú szerves összetevőket észlelt az üstökösben, alátámasztva az elméletet, miszerint ezek az űrvándorok szállították a kémiai építőkockákat a Földre és a Naprendszer egyéb szegleteibe.

A misszió a művészeket is megihlette. Az elektronikus zene illusztris képviselője, Vangelis például új albumát a szonda után nevezte el, és a misszió lezárultával jelenteti majd meg.