Több tanácstag hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban a monetáris kondíciók összességében szigorúbb irányba mozdultak el. Ezek következtében az inflációs cél fenntartható elérésének időpontja a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzése alapján egy negyedévvel későbbre került.

A monetáris tanács értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. Az inflációs cél fenntartható eléréséhez a tanács szükségesnek látja mind az alapkamat, mind a laza monetáris kondíciók tartós fenntartását.

A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy a monetáris tanács a három hónapos betét 2017 év végétől fennálló állományának 75 milliárd forintban való korlátozásáról egyöntetű döntést hozott.

A swapeszközök állományát az elkövetkező időszakban növelik, amelynek célja az MNB honlapjára kikerült dokumentum szerint, hogy a lazító hatás a hozamgörbe minél hosszabb szakaszán minél hamarabb érvényesüljön.

Azt is megállapították a tanácstagok, hogy a három hónapos betéti korlátozás betöltötte szerepét és
az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja - ahogy azt már a kamatdöntésről szóló közleményben is jelezték - nem csökken tovább. 

A monetáris tanács elköteleződésével a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett, valamint a
szeptemberi előrejelzéssel egyaránt összhangban áll a monetáris kondíciók lazítása - áll a jegyzőkönyvben. Több tanácstag kiemelte, hogy a monetáris lazításról való döntést alátámasztja a jegybank korábbi kommunikációja is.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy egymással összehangolt intézkedések formájában a legcélszerűbb végrehajtani a lazítást. Fontos cél ugyanis szerintük, hogy az egynapos betéti kamatláb csökkentésével megvalósuló monetáris lazítás a hozamgörbe minél hosszabb szakaszán érvényesüljön.

A tanácstagok hangsúlyozták, hogy a monetáris testület figyelemmel követi az inflációt övező kockázatokat, valamint a monetáris kondíciók alakulását és kész további nemhagyományos, célzott eszközökön keresztül lazítani azokat. A tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. 

A foglalkoztatás bővülése, a feszes munkaerőpiac, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a bérek általános, dinamikus növekedését okozták - olvasható a jegyzőkönyvben. A dokumentumban arra is kitérnek, hogy mindennek költségnövelő hatását ellensúlyozza az év eleji munkáltatóijárulék-csökkentés és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése.

A monetáris tanács várakozásával összhangban a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás egyelőre nem azonosítható. 2017 második negyedévében folytatódott a magyar gazdaság növekedése - állapítják meg a jegyzőkönyvben, amelyben arra is kitérnek, hogy júliusban az ipari termelés a nyári gyárleállások miatt stagnált. Az év végéhez közeledve az ipari termelés korrekciója és fokozatos felfutása várható - közölték.

A monetáris tanács tagjai az elemzőkhöz hasonlóan úgy látják, hogy a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének.

Idén 3,6 százalékos, a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számítanak.