105 nap örökkévalóság egy olyan világban, amelyben 38 ezredmásodperc dönt győzelem és vereség sorsáról. Sebastian Vettelnek éppen ennyi időt kellett várnia legutóbbi, hungaroringi elsősége után arra, hogy következzen az újabb siker. Egy olyan csapat esetében, mint a Ferrari, amely a szezon nagy részében ezredmásodpercekig kiélezett küzdelmet vívott a Mercedesszel, ez túl hosszú idő. Elég hosszú ahhoz, hogy a brazíliai első helynek a bajnoki cím szempontjából már semmi jelentősége ne legyen.

Vettel idei 5., pályafutása 47. futamgyőzelme azonban így is fontos volt. Egyfelől azért, mert a német visszavághatott vele egy kicsit Lewis Hamiltonnak a bajnoki sikerért, Valtteri Bottasnak pedig a szombati pole-szerzésért. Másfelől azért, mert a megszerzett 25 ponttal növelte előnyét a második helyért küzdő Bottasszal szemben, s Abu-Dzabiban 22 pontos fórral jó eséllyel megmentheti a becsületét, s megszerezheti az ezüstöt. Harmadrészről pedig azért, mert sikerült megállítania a Ferrari őszi mélyrepülését, és újra megénekeltethette szerelőit az olasz himnusz alatt.

„Ez nagy elégtétel. Nehéz nap, nehéz verseny volt, nem volt helye a hibáknak” – nyilatkozta Vettel harmadik brazíliai győzelme után. „Szerintem nagyjából mindannyiunknak hasonló volt a tempója. Nehéz volt elszakadni a bolytól. Keményen próbálkoztam. A rajtomnál az indulás nagyon jól sikerült, azt gondoltam, ez most meglesz. De egy kicsit talán túl mohó voltam a gázpedállal, és a kerekek kipörögtek egy kicsit, amivel lendületet vesztettem. Láttam, hogy Valtteri szenved, így újra egy kis előnyhöz jutottam. Ez már elég lendületet adott ahhoz, hogy előtte menjek a kanyarba. Tudtam, hogy meg kell próbálnom. Kis hely volt ott, de megpróbáltam, és ez végül kulcsfontosságúnak bizonyult.”

Nagyon is meghajtotta a vörös paripát

Olyannyira, hogy gyakorlatilag a rajt döntött a győzelem sorsáról. „Meghatározó volt eléjük kerülni, mert meg kell mondjam, a versenyen egy kicsivel talán gyorsabbak voltak” – ismerte el.

Vettel Bottasszal szembeni előnye szinte a teljes versenyen 2 másodperc körül mozgott, amiből úgy hihetnénk, csak igyekezett annyit kiadni magából, amennyit muszáj volt. Valójában másról volt szó. „Kívülről talán könnyűnek tűnhetett, de belülről egyáltalán nem volt azt. Végig nyomtam, Valtterinek is azt mondták, hogy gyakoroljon rám nyomást, és meg is tette. Szerencsére sosem került DRS-távolságba, köszönhetően a jó középső szektoroknak. Szerettem volna ennél nagyobb előnyre szert tenni, hogy beoszthassam. A második etap elején, a kiállás után szerencsére sikerült is, de összességében egyforma gyorsak voltunk.”

„Az egyenesben lassabbak voltunk ezen a hétvégén a Mercedesnél, és egész futamon a visszapillantómban láttam őt. Minden alkalommal jól össze kellett raknom a középső szektort. A végén már a határon voltam a gumikkal. Próbáltam tartani a különbséget, de őszintén szólva padlógázon voltam és a határon. Nyomom kellett, hogy elöl maradhassak, próbáltam tartani a két-három másodpercet a végén.”

„Az újraindítás is nehéz volt. A biztonsági autó nagyon későn kapcsolta ki a lámpákat, ezért nehéz volt kellő távolságot nyitni mögötte, mert az egyenes hosszú, az autó pedig nagyon gyors. Nehéz volt eltalálni, mennyi időt adj neki, mielőtt beletaposhatsz a gázba, de sikerült.”

Hamiltontól nem tartott

A másik kulcsfontosságú pillanatot a kerékcsere jelentette. Bottas egy körrel korábban állt ki, elévágással próbálkozott, és nem sok híja volt annak, hogy Vettel elé kerüljön. A vörösök gyorsaságán múlt. „Kiválóan dolgoztak. Elégedett voltam a kiállásommal, mert idén többször is sántított. Ha nem állok be tökéletesen pozícióba, az nem segít a szerelőknek. Gyors volt a kerékcsere, de mondták, hogy szoros lesz. A boxkijárat talán az egész pálya legizgalmasabb kanyarja, eléggé szűk. De működött” – mondta Vettel.

Megkérdezték, mennyire tartott attól, hogy az ellentétes gumitaktikán lévő Lewis Hamilton rá is fölzárkózik a hajrában. „Láttam, hogy előttem állt ki, a kerékcserés időt vissza kellett hoznia. Idén nem ez volt az első eset, amikor a tükrözött stratégia előnyt hozott. Persze ez akkor nem túl vonzó, amikor az élről rajtolsz, de nagyon vonzó annak, aki hátrébbról. Ez tehát előnyt jelentett számára. A pálya a végén javult, és a szuperlágy volt a gyorsabb gumi, de összességében el kell ismerni, hogy Lewis nagyon gyors volt.”

„Jó volt látni, hogy már az időmérőn nagyon szoros volt a küzdelem. De azt is el kell ismerni, hogy az egyenesekben veszítettünk. Még amikor a középső szektorban fél másodperccel jobb is voltam, Valtteri az egyenesben akkor is gyorsabb volt, és egész verseny alatt hasonló köridőket futottunk. Nagyon szoros volt. Valtteri a helyzetéből adódóan veszített a középső szektorban, mert közel volt hozzám, az utolsóban viszont a szélárnyék miatt nyert, szóval nehéz megmondani. Lewis nem hiszem, hogy veszélyt jelentett. Mondták, hogy utoléri Kimit, de tudtam, hogy nehéz lesz előznie.”

A dominancia felé vezető úton

A hungaroringi győzelem óta eltelt 105 nap sok megpróbáltatást és kevés örömöt hozott a ferrarisoknak. Brazília most egyfajta kárpótlást jelent nekik ezen időszakért. „Jó, hogy van még versenyünk, mert így van esélyünk rendezni a sorokat. Az évünk pozitív volt. Senki sem számított arra a Ferraritól, hogy ilyen erős lesz. Mi tettük meg a legnagyobb előrelépést, és hiába beszéltek másokról, mi voltunk ott az elejétől a végéig” – hívta föl ismét a figyelmet a négyszeres világbajnok.

„Most nyertünk, két autóval is dobogósok lettünk, ezek pozitívumok. Természetesen a vereség rosszul esik, de fairnek kell lenni: tavaly nem voltunk túl versenyképesek, nem fejlesztettük valami jól az autót, és nagyot léptünk előre idén. Még ha ki is hagytunk egy lehetőséget, az embereinket elismerés illeti a fejlődésért. Érezzük, hogy egyre jobbak leszünk, és remélem, át tudjuk vinni ezt a lendületet a következő évekbe, nemcsak a jövő évre. Nemcsak a télre, hanem a jövőre gondolok. A célunk, hogy valóban visszavigyük a Ferrarit az élre, hogy domináljunk.”