A lap felidézi, a rendszerváltozástól napjainkig legalább száz, robbantással elkövetett bűncselekmény történt hazánkban, ezek többsége ma is megoldatlan, a tettes vagy tettesek ismeretlenek.
A merényletek helyszínelése során rögzített nyomokból minden esetben rekonstruálták a felhasznált robbanóeszközt, így a két héttel ezelőtti Teréz körúti csőbombát is. Ez utóbbi szerkezetének összevetése az elmúlt huszonhét évben használt eszközökkel még folyamatban van.
A lap értesülése szerint csőbombát aránylag keveset használtak a vizsgált időszakban, így arra gyorsan rájöttek a szakemberek, hogy a Teréz körúti szerkezet legalább négy korábbi robbantásnál használt bomba szerkezetéhez hasonlít. Sőt, néhány apróságtól eltekintve azonosnak mondható. Így az 1989-ben a budapesti 2-es metró egyik szerelvényének utolsó vagonjában üzemzárás előtt felrobbantott csőbomba, valamint az 1996-os, háromszoros kukarobbantáshoz használt, poroltóba épített csőbombák hasonlítottak nagyban a Teréz körúti bomba szerkezetéhez.
Tamási Gábor robbantási szakértő, aki egy sor robbantásnál is helyszínelt, a lapnak azt mondta, reméli, hogy a Teréz körúti tettes nem sorozatot tervez. Szavai szerint az elkövető pontosan tudta, hogy mit miért csinál, gyakorlott, mondhatni képzett tettes, ezért nem használt mobiltelefont a bomba indításához, mert ebben az esetben fennáll a veszély, hogy valaki téves hívást kezdeményez az adott készülékre, idő előtt felrobbantva a pokolgépet.
A robbantó utáni hajszában az állandó zaklatás már-már lehetetlenné teszi a folyamatos bevételtermelést az alvilágban, így a bűnözők érdeke is, hogy mielőbb elfogják a merénylőt. Az újság értesülései szerint a bűnözői körök minden követ megmozgatnak a ma még ismeretlen férfi kézre kerítéséért, azaz már az alvilág is a tettest keresi.