Makoto Yoda, a cég vezető tanácsadója a sajtótájékoztatón bejelentette, az első Japánon kívüli lítiumionos akkumulátorokat gyártó üzemüket Miskolcon hozzák létre. Kifejtette, az éghajlatváltozás, a széndioxid-kibocsátás sürgető problémává vált, új feladatokat szabott ki az autóipar szereplői számára, és a kibocsátás csökkentésére, annak megoldására kevés idő áll rendelkezésre. A vezető tanácsadó hozzátette, számos technológiai megoldás ismert ma már, ezek között kiemelt helyen szerepelnek a lítiumionos akkumulátorok.

Makoto Yoda elmondta azt is, hogy cégük idén 100 éves, az alapítók úttörők voltak, hiszen ők fejlesztették ki az első akkumulátorokat Japánban. Ma már világszerte használják a termékeiket, 17 országban, 37 telephelyen, megközelítőleg 15 ezer embert foglalkoztatnak.

– Filozófiánk középpontjában az innováció és a növekedés áll, és elkötelezettek vagyunk a környezet megóvása iránt – szögezte le a vezető tanácsadó. – Olyan megoldásokat kerestünk az elmúlt években, amelyekkel választ tudunk adni a globális környezeti kérdésekre. Nagy összegeket fordítottunk az akkumulátorok kifejlesztésére, hogy ezzel segítsük az elektromos autók elterjedését.

A terméket Japánban már gyártják, világszerte több autómárkának is szállítanak. A lítiumionos akkumulátorok nagy előnye a kisebb tömeg, ami hozzájárul ahhoz, hogy csökkenthető az autók fogyasztása és károsanyag-kibocsátása.

– Miskolcot választottuk ki az új gyárunk helyszínéül, számos érv szól a város mellett: nagyon jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik, jól képzett szakembereket tudunk itt alkalmazni. Ugyanakkor számunkra fontos az is, hogy Miskolc környezetbarát megoldásokra törekszik a hétköznapokban is – hangsúlyozta Makoto Yoda, hozzátéve: új fejezet kezdődik a cég történetében, és reményeik szerint a következő 100 évben is a világ élvonalába tartozó technológiákat tudnak majd biztosítani partnereik számára. A kiotói székhelyű cég magyarországi leányvállalatát, a miskolci székhelyű GS Yuasa Magyarország Kft.-t 2017. október 30-án jegyezték be.

Miskolc legújabb befektetőjét Kiss János üdvözölte. Az alpolgármester úgy fogalmazott, a város mindig hálás azoknak, akik Miskolc újraiparosítását támogatják. Hiszen – mutatott rá – azt az ipari kapacitást kell újrateremteni, amit a rendszerváltás után szinte teljesen leromboltak.

– Az volt a feladatunk, hogy új és korszerű termelőkapacitásokat építsünk ki, új munkahelyeket hozzunk létre, a miskolciaknak tisztességes megélhetést, a vállalkozásoknak pedig fejlődésre alkalmas üzleti környezetet alakítsunk ki. A hátrányból előnyt igyekszünk kovácsolni; a terv az, hogy a régi iparágak helyére 21. századi gyártási technológiákat hozzunk a városba. Az egyetemre, a mérnöki-műszaki hagyományokra tudunk alapozni. Azon dolgozunk, hogy ehhez megteremtsük az infrastrukturális hátteret, fejlesszük az ipari parkokat, erősítsük a szakképzést, vagy például fejlesszük a közösségi közlekedést – mindez pedig azt jelenti, hogy készek vagyunk fogadni az ide települni szándékozó nagy nemzetközi cégeket – mutatott rá az alpolgármester.

Kiss János hozzátette, az erőfeszítések nem voltak hiábavalóak: Miskolc gazdasága az elmúlt hét évben 60 százalékkal bővült, csak tavaly mintegy hét százalékkal. 7 év alatt több mint 5 ezer munkahely jött létre, a gazdasági teljesítmény tekintetében pedig negyedik Miskolc a megyei jogú városok között. Fontos ugyanakkor, hogy a demográfiai folyamatok is kedvezőek: az alpolgármester úgy fogalmazott, „27 év után fordítani tudtunk, a tavalyi volt az első év, amikor úgy zártunk, hogy Miskolcnak nem volt elvándorlási vesztesége. Ez azt is üzeni, hogy nemcsak a gazdaság szavazott bizalmat Miskolcnak, hanem az itt élők is.”

A japán céget méltatva leszögezte az alpolgármester, a GS Yuasa a globális világpiac egyik fontos szereplője, és az ipari technológia új szintjét hozza el Miskolcra. Képes nagy hatékonysággal, nagy termelékenységgel működni, és képes arra, hogy magas hozzáadott értéket állítson elő. Kiss János idézte Henry Fordot: azért érdemes magas hozzáadott értékű termékeket előállítani, mert a valóságban nem a munkaadó fizeti a béreket, hanem a termék.

– Bízunk abban, hogy a GS Yuasa Miskolcon gyártott akkumulátorai betöltik ezt a szerepet, és hogy nemcsak az autókat töltik majd fel világszerte, hanem jelképesen Miskolc „feltöltéséhez” is hozzájárulnak. Bízunk abban is, hogy a következő 100 évben is jó partnere lesz egymásnak a cég és a Miskolc – zárta szavait az alpolgármester.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra mutatott rá, hogy az új világgazdasági helyzetben a magyar gazdaság is új korszakba lépett, amikor az új munkahelyek teremtése során már a hozzáadott értékre, a magas technológiai színvonalra is nagy hangsúlyt helyez. Ezt az új minőséget – folytatta a miniszter –, úgy tudták elérni, hogy a munkanélküliségi mutató rekord alacsony szinten áll, alig 3,8 százalékos, és mintegy 4,4 millió ember dolgozik Magyarországon, gyakorlatilag közel a teljes foglalkoztatottság.

– Az autóipar a magyar gazdaság zászlóshajója, sikere azon múlik, hogy milyen gyorsan tud átállni az önvezető autók, az elektromos járművek új korszakára – fogalmazott Szijjártó Péter. – Fontos tehát, hogy az új technológiák bevezetésére minél több high-tech vállalat válassza hazánkat. A japán ipar egyik ilyen vállalata döntött úgy, hogy egy teljesen új termék, a lítiumionos akkumulátorok gyártását Japánon kívül Miskolcon kezdi meg. Szeretném hangsúlyozni, hogy a világpiac második számú vállalata döntött úgy, hogy itt települ le.

A japán cég üzeme mintegy 8,8 milliárd forintos beruházással jön létre Miskolcon, a magyar kormány 465 millió vissza nem térítendő támogatást biztosít ehhez. A beruházás mintegy négyszáz új munkahelyet hoz a városba.

Szijjártó Péter kiemelte, ez a beruházás is világosan mutatja, hogy a kormányzati intézkedések a magyar beruházási környezetet Európában a legvonzóbbá teszik. Minden korábbi rekord megdőlt: míg két éve 71 beruházás érkezett Magyarországra, addig tavaly 96 – ez minden idők legjobb eredménye. Tavaly 3,5 milliárd eurónyi beruházás érkezett hazánkba, ez a 2015-ös adat két és félszerese. Az így létrejött munkahelyeken az átlagbér tavaly előtt 255 ezer forint, tavaly pedig 304 ezer forint volt, ami azt bizonyítja, hogy növekvő fizetések mellett is lehet versenyképes befektetési környezetet teremteni – mutatott rá a tárcavezető, hozzátéve végül: Magyarországon 170 japán cég 26 ezer munkavállalónak biztosít megélhetést.