Négy évtizede egy autóval és 10 fővel indult el a munka – ma pedig már 300-an dolgoznak, 100 gépjárművel a Bükk védelme érdekében. Szitta Tamás alapító tag volt. Úgy emlékezett a kezdetekre, hogy közösségi közlekedési eszközökkel, majd később motorkerékpárral jártak fel, amikkel aztán később megismerkedhettek a területtel is.

Juhász Ákos képgalériája!

Négy évtized alatt kihalás szélén álló sólyom és sasfajtákat mentettek meg, de a farkas is újra megjelent a területen. Az utóbbi években pedig a denevérek védelme is kiemelt feladatuk. Rónai Kálmánné igazgató ismertette, a Bükki Nemzeti Park rendelkezik a legtöbb barlanggal, több mint 1200 regisztrált barlangunk van és ezeknek a biztonságba helyezése és lezárása, denevérbarát biztosítása nagyon fontos feladat.

A Palotaszállót 1925-29. között építették, abszolút állami beruházásként indult – innen kalauzolta a nemzeti park vezetősége a köztársasági elnököt és a földművelésügyi minisztert egy függőkerti sétára, majd az Anna barlangba is látogatást tettek.

A Bükki Nemzeti Park tíz éve fejleszti a területén lévő barlangokat. Többek közt erre a célra is csaknem tízmilliárd forint uniós támogatást nyertek el 2008 és 2013 között. A földművelésügyi miniszter szerint ezt a munkát a jövőben is támogatja a kormány a Nemzeti Tájstratégia által.

– Közel 10 milliárd forint az a támogatás, ami a KEHOP-ban megvalósult az elmúlt évtizedekben – ismertette Fazekas Sándor. – Számítunk arra, hogy most is folytatódik ez a munka. Látogatóközpontok, erdei turistaösvények, különböző, a turizmust segítő szolgáltatások fejlesztése éppúgy szerepel a tervekben, mint élőhelyek rehabilitációja, helyreállítása. Bízom abban, hogy ezt a munkát a Nemzeti Tájstratégia szellemében tudjuk folytatni a jövőben is.

Áder János ünnepi köszöntőjében az erdők megóvását, a természet védelmét és az ember felelősségét hangsúlyozta.

– Az embernek jobban kell látnia a tettei következményeit, alázatosabban kell viszonyulnia környezetéhez és végérvényesen le kell számolnia a féktelen gőgjével, hogy joga és lehetősége van a természettől számolatlanul elvenni annak javait – fogalmazott az államfő.

Elhangzott, hogy a Bükki Nemzeti Park további uniós támogatásokat kap: 2020-ig több mint négymilliárd forintot költhetnek természetvédelemre és fejlesztésre.

1977. január 1-jén 38 774 hektáros védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park –ugyanakkor az első, amely hegyvidéki területet foglalt magába. Rendeltetése, hogy biztosítsa a természetes növény- és állatvilágának, földtani, tájképi és kultúrtörténeti értékeinek fennmaradását, és a további kutatásához szükséges feltételeket. A nemzeti park területét az alapítást követően kétszer bővítették. Napjainkban csaknem az egész Bükk-hegységre kiterjed, magába foglalva annak legszebb, természeti értékekben leggazdagabb részeit. Mai területe jogszabály szerint 43 169 hektár, melyből 6009 ha fokozottan védett.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság irodája 1979-ig Miskolcon volt, majd Egerbe költözött. Ma a város északi részén, Felnémeten a Sánc utca 6. szám alatt található. Az igazgatóság szerepköre a megalakulás óta eltelt 40 év alatt sokat változott, a nemzeti park természetvédelmi felügyeletében álló védett természeti területek, tájvédelmi körzetek száma folyamatosan bővült.

Napjainkban három megyét (Heves; Nógrád; Borsod-Abaúj-Zemplén-megye) is érintő működési területükön – a kezelésükben álló természetvédelmi területeken – elindított élőhely- és fajmegőrzési, valamint kutatási programokat folytatnak.

A természetes élőhelyek megőrzési felelőssége a védett területek határain túl terjed. A még megmaradt élőhely-töredékek fenntartását a Natura 2000-hálózat biztosítja. Számos nemzetközi, határ menti természetvédelmi együttműködési program segítségével alakították ki azt a szakmai hátteret, amelyre a hosszú távú élőhely fenntartás alapozható.

A természetvédelmi értékek megőrzésével együtt – a természeti környezet terhelhetőségét szem előtt tartva – a természetjáráshoz, turizmushoz, a környezeti neveléshez kapcsolódó igényeket is kiszolgálják. Ökoturisztikai programkínálatukban a kiállítások, tanösvények és terepi bemutatóhelyek hálózata mellett több olyan eseményt, szakvezetett túrát ajánlanak, amelyen a résztvevők a természeti értékek mellett megismerhetik a térség kulturális, néprajzi és gazdálkodási hagyományait is.