Arra is kíváncsiak voltunk, mi a menete annak, hogy például egy borsodi aprófalu temploma nemzeti értékké, vagy akár hungarikummá váljon? Mint megtudtuk, megyénk 358 településén két esztendő leforgása alatt 20 települési értéktár jött létre - legalábbis ennyi jelezte megalakulását - és mindössze 10 helyről érkeztek javaslatok helyi értékek nyilvántartásba vételére.

Márpedig, ha a települési, vagy a tájegységi értéktár-bizottságok nem kérvényezik a helyi kincsek felvételét a B.-A.-Z. Megyei Értéktár Bizottságba, akkor azoknak esélyük sincs nemzeti értékké, esetleg hungarikummá válni. A nemzeti értékké, kiemelt nemzeti értékké, valamint hungarikummá válásnak ugyanis az az előfeltétele, hogy a települési értéktár-bizottságok javaslatot tegyenek a megyei értéktár bizottság felé a környezetükben található és értéktárukba felvett természeti és épített örökségekről, szellemi alkotásokról. A megyei Értéktár Bizottság megvizsgálja a beérkezett javaslatokat, majd - ha azokat értéktárába helyezte - továbbítja a Hungarikum Bizottsághoz azzal a céllal, hogy a Magyar Értéktár elemeként is nyilvántartsák.

Bánné Gál Boglárka elmondta, a Települési Értéktár Bizottságok létrehozásáról az érintett önkormányzatoknak meghatározott időn belül tájékoztatniuk kell a megyei önkormányzatot. A szomszédos települések önkormányzatai akár Közös Települési Értéktár Bizottságot, azaz Tájegységi Értéktár Bizottságot is létrehozhatnak, amely aztán elkészíti a tájegységi értéktárat. Tavaly a megyéből összesen 22 kincset nyilvánítottak nemzeti értékké. Miskolc rendkívül aktív a helyi értékek regisztrálását és népszerűsítését illetően - a borsodi megyeszékhelynek tizenhat büszkeségét vették nyilvántartásba tavaly.

Ilyen például a Barlangfürdő, a diósgyőri vár, a Lillafüredi Állami Erdei Vasút, a lillafüredi Szinva-vízesés, a Szeleta-barlang, a miskolci kocsonya, az Avasi református műemlék templom, a Színháztörténeti és Színészmúzeum, a Bársony-házi szakócák, a tapolcai bencés apátság, a Mindszenti római katolikus templom, a minorita rendház, a Herman Ottó Múzeum, illetőleg a természettudós munkássága, a diósgyőri ipari hagyományok és ezzel párhuzamosan a Kohászati Múzeum, valamint a garadnai pisztrángtenyésztés.

Miskolc kincsei mellett a szomolyai rövidszárú feketecseresznye, a cigándi apróbéles, a bükkaljai riolittufa faragású pince, a sajópálfalai könnyező Mária-kegykép, és a Vizsolyi Biblia vált hivatalosan is nemzeti értékké. Sőt, ez utóbbi - az első teljes, magyar nyelvű biblia – most már a hungarikumok listáján is szerepel.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a Vizsolyi Biblián túl eddig négy egyedülálló értékkel gazdagította a hungarikumok listáját. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Tokaji történelmi borvidék kultúrtája, a tokaji aszú, és a matyó népművészet már korábban bekerült az előkelő gyűjteménybe. A Hungarikumok Gyűjteménye ezzel együtt 45, míg a Magyar Nemzeti Értéktár 115 örökséget vonultat fel.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság legutóbbi ülésén javaslat született további 17 büszkeségünk nemzeti értékké nyilvánításáról – mondta el Bánné Gál Boglárka. Ezek: a cigándi kásás káposzta, a Sárospataki Református Kollégium, a sárospataki mézeskalács, a Bodrog Néptáncegyüttes, a Megyer-hegyi tengerszem, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, az Avasi kilátó, a miskolci Vadaspark, a Selmeci Műemlékkönyvtár, a Lillafüredi Palotaszálló és függőkert, az orthodox templom, a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a diósgyőri futball hagyományok, a Deszkatemplom és temető, s végül, de nem utolsósorban Feledy Gyula, Palóczy László, valamint Lévay József munkássága.