Nagy halom dokumentum hever az asztalon – átfogó vizsgálatot készített Miskolcról az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Több civil jogvédő szervezet is az ombudsmanhoz fordult a miskolci hatósági ellenőrzések miatt, amik főleg hátrányos helyzetű, romák lakta városrészekben végeznek az önkormányzati rendészek. A nemzetiségi jogi helyettes szerint ezek az ellenőrzések jogszabályt sértenek:  "alkotmányos indok nélkül, szükségtelen módon és aránytalan mértékben korlátozták a többségében rászoruló, hátrányos helyzetű nagy számban és nagy arányban roma nemzetiségű ellenőrzött személyek magánszférához való jogát."

A nemzetiségi biztoshelyettes szerint nem arról van szó, hogy nem kellenek ellenőrzések.

Szalayné Sándor Erzsébet, nemzetiségi biztoshelyettes elmondta: – Az alapjog is rögzíti azt, hogy az érintetteket csak megfelelő, alapos, szükséges mértékben és megfelelő módon lehet és kell egyébként ellenőrizni vizsgálni, mindenhol.

Ezzel is probléma van Miskolcon. "Ilyen típusú ellenőrzések Miskolc más körzeteiben nem zajlottak."

A budapesti sajtótájékoztatón nemcsak a hatósági ellenőrzésekről beszéltek, hanem a lakásrendeletekről is.

A lakásrendelet módosítása ugyanis elfogadta a mélyszegény, többnyire roma lakosok Miskolcon kívülre költöztetését. Ezen kívül jelzés érkezett az önkormányzat lakhatási, ellátási és gyermekvédelmi kötelezettségeiről is, de arról is, hogy a Miskolc környéki településeken olyan rendeleteket hoztak, amik szerint, azok, akik más önkormányzattól kapnak támogatást az átköltözéshez, nem jutnak önkormányzati és szociális ellátásokhoz, nem kapnak lakást és munkát sem.

"Felkéri a jelentés Sátoraljaújhely és Szerencs város képviselő-testületét, hogy az említett törvénysértő kirekesztő tartalmú rendeleteket, amelyek a miskolci  lakásrendelet nyomán keletkeztek, helyezzék hatályon kívül."

– Miskolcot pedig arra kéri fel a jelentés, hogy szüntesse meg a város a razziaszerű ellenőrzéseket, helyezze hatályon kívül  a közösségi együttélési szabályokat tartalmazó rendeleti előírásokat, működjön együtt az önkormányzat a Máltai Szeretetszolgálattal, és rendezze a hajléktalanná váló családok elhelyezését. A 13 szegregátum felszámolására Miskolc egyedül nem lesz képes – mondta az ombudsman.

- Ezért az ajánlataink elsősorban arra irányulnak, hogy a kormányzat megfelelő szervei, minisztériumai nyújtsanak ehhez aktív, és hatékony segítséget. – emelte ki Székely László, az alapvető jogok biztosa.

A biztos és a biztoshelyettes az emberi erőforrások miniszterét is felkérte, hogy vizsgálja meg a miskolci szegregátumok helyzetét és az önkormányzattal, illetve a civil szakmai szervezetekkel közösen dolgozzanak ki egy komplex intézkedési tervet.

A hatósági ellenőrzések rendszeresek Miskolcon, a problémás városrészeket több, mint négy éve járják a rendészek. Ilyenkor ellenőrzik a lakáés tulajdoni viszonyait, hogy nem történt-e illegális beköltözés. De nem csak erre, hanem  a gyerekekre is figyelnek, hiszen a diákoknak napközben az iskolában van a helyük. Sok ottlakó örül az ellenőrzésnek, mert sok a betörés, a rablás, vannak házak, amiket lebontanak. A miskolciak szerint kell itt az ellenőrzés.

Ezeket az ellenőrzéseket kifogásolta tavaly tavasszal a Társaság a Szabadságjogokért, mert szerintük mindez egyenlő a zaklatással. Az önkormányzat akkor is azt mondta, céljuk nem a zaklatás, hanem a tisztességes miskolciak védelme.

A városvezetés tavaly tavasszal megkezdte a nyomortelepek felszámolását is. Az egyik ilyen terület a számozott utcák térsége. Az ott lakók többször demonstráltak a telep felszámolása ellen. Az egyik hatodik utcai házból tavaly nyáron több százezres tartozás miatt lakoltattak ki embereket. Hiába szólították fel őket, évekig jogtalanul laktak a házban.

Tiltakozásul sátrat állítottak a ház elé. Ezután az Amnesty International is hallatta hangját.  Azt mondták, hogy a kilakoltatások előtt csaknem 900 ember, nagyrészt roma származású lakott a számozott utcákban, míg tavaly májusban nagyjából felük kilakoltatási felszólítást kapott. Szerintük 2014 decembere óta csaknem 30 családot költöztettek ki. 

Az emberjogi szervezet azt állította, hogy a lakók nem kaptak sem tájékoztatást, sem megfelelő lakhatási alternatívát. A miskolci ingatlangazdálkodó szerint viszont több felszólítás után kapják a bíróságtól, majd a végrehajtótól a kilakoltatásról szóló értesítést. A tartozások sok esetben a több százezer forintot is meghaladják. 

–  Megpróbálunk minden bérlővel megállapodni, illetve folynak azok a  végrehajtási eljárások, melyek eredményeként ezek az ingatlanok kiürítésre kerülnek – nyilatkozta korábban Schweickhart Gyula, a  Miskolc Holding Zrt projektvezetője.

Az emberjogi szervezet szerint a telepeket nem felszámolni kellene, hanem fejleszteni a lerobbant ingatlanokat.

A környéken élők nem így gondolják: "tengenek, lengenek, rabolnak, szóval ez nem állapot" – mondják.

 Lepusztult ingatlanok nem csak a számozott utcákban vannak.  Miskolcon az elmúlt évtizedekben több, ehhez hasonló nyomortelep alakult ki. Ezeken a területeken a közbiztonság is egyre romlott. Ezért is gyorsította fel a nyomortelep felszámolási folyamatot tavaly tavasszal a miskolci városvezetés

A Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke nemrég megbeszélést kezdeményezett a számozott utcák és a város más érintett területeinek a rehabilitációjáról. A fórumra meghívták a roma és emberjogi szakértőket, szervezeteket, de szinte senki nem jött el. Váradi Gábor akkor azt mondta, egyetértenek a telepfelszámolással.

 – Soha nem voltunk a telepfelszámolás ellen. A Miskolci Roma Kisebbségi önkormányzat, jómagam is, azt az aláírásgyűjtést, amit akkor az önkormányzat elindított, hogy a nyomortelepeket felszámolni, ez egy tökjó hangzatos dolog volt és egy támogatható dolog, hiszen mindenki azon van, hogy Miskolc szebb legyen – mondta Váradi Gábor.

Az önkormányzat telep felszámolási programját egyébként több, mint 35 ezren támogatták aláírásukkal. A számozott utcákban már nem kötnek lakásbérleti megállapodásokat azokkal, akiknek lejár, vagy már lejárt a szerződésük.