A kormányfő pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: egyetlen olyan fontos és jelentős eleme van a magyar közéletnek, amely nem átlátható, ez pedig "a Soros-féle maffiaszerű hálózat" és annak - civilnek nem nevezhető - "ügynökszerű szervezetei", amelyek Soros György céljainak érvényesítéséért dolgoznak.

A miniszterelnök ezért is ragaszkodik ahhoz, hogy a parlament döntsön ezeknek a szervezeteknek az átláthatóvá tételéről, a magyaroknak ugyanis joguk van tudni, kik mit és miért képviselnek.

Mint mondta, Soros György magyarországi támogatói is végre akarják hajtani a "pénzügyi spekuláns" programját, a migránsok beengedését. Orbán Viktor ide sorolta a teljes baloldalt, külön megemlítve Botka László szegedi polgármestert, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, aki bejelentette, hogy le fogja bontani a határkerítést, és "ez pontosan az, amit Soros György is szeretne".

 A miniszterelnök hozzátette ugyanakkor: Magyarország ma akadályt jelent Soros György tervének végrehajtásához, aki azért nem tud egymillió migránst hozni Európába, mert a határokat megvédő magyar kormány "nem engedi".

A magyar származású amerikai üzletember minapi - maffiaállamot emlegető - brüsszeli szavait Orbán Viktor sértőnek nevezte, hadüzenetként értékelte. Soros György ugyanis "ha törik, ha szakad" érvényt akar szerezni az elgondolásainak - mondta.

A héten lezárult nemzeti konzultációról a kormányfő közölte, a kabinet elküldte a brüsszeli bürokratáknak a konzultációban feltett kérdések értelmét megvilágító szakmai anyagot, ám "a Brüsszelben más kulturális háttértényezők" miatt ott nem tudják megérteni a leírtakat. Brüsszel megállítása a mostani status quo védelme, vagyis azt jelenti, hogy Magyarország nem akar további hatásköröket átadni - magyarázta, jelezve: ezt az unióban Európa-ellenességként értékelik, a magyar nyelv szabályai szerint viszont a fennálló állapot megvédését nem lehet így minősíteni.

Orbán Viktor kifejtette: a konzultáció nyomán például ha betelepítési programot akarnak Magyarországra erőltetni a soron következő uniós csúcson, akkor vétózni fog, mondván, a magyar választók nem akarják átadni ezt a jogot Brüsszelnek. Hasonló lépés várható az energiaunió ügyében, ha az olyan passzusokat tartalmaz, amelyek szerint az energia árát a piac vagy Brüsszel határozza meg - közölte.

A kormányfő köszönetet mondott a konzultációban részt vevő mintegy 1,7 millió embernek, akik bizonyítékát adták: ez "nem egy közömbös ország". Összegzése szerint a konzultáció a magyar kormány pozícióit erősíti, súlyát növeli és az elszántságát teszi nyilvánvalóvá.

A múlt heti NATO-csúcsról szólva Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO-ban "erősebbek a pozícióink, mint egy EU-csúcson", mert például a bevándorlás kérdésében az Egyesült Államok és a közép-európai országok egy oldalon állnak.

A miniszterelnök megerősítette: Magyarország várhatóan 2023-24-re eléri azt a szintet, hogy a GDP 2 százalékát költi biztonsági kiadásokra.

"Sokkhatás alatt vagyok" - kommentálta a kormányfő Donald Trump amerikai elnök bejelentését arról, hogy országa kilép a párizsi klímaegyezményből.

Elmondta: Magyarországon közmegegyezés van abban, hogy a klímaváltozás valóság, veszélyes dolog, és mivel globális természetű, ezért a vele szembeni fellépés is globális szintű cselekvést igényel.

"Ez ellentétes mindazzal, amit az amerikai elnök döntött" - tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint Donald Trump elhatározásának következményein még "gondolkodni" kell.

Trumpot egyébként egy "ízig-vérig amerikai embernek" nevezte, aki nem a királyi, udvari kultúrák hagyományait folytató európai iskolából érkezik, hanem "a vállalkozói világ szigorú, hideg, huzatos világából".

Arra a felvetésre, hogy sem Angela Merkel német kancellár, sem Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölt, sem brüsszeli politikusok nem tartják megbízható szövetségesnek az Egyesült Államokat, a miniszterelnök úgy reagált: "több szerénységet javasolok a németeknek az ilyen mondatokat illetően", az európai történelem miatt ugyanis az általánosító kijelentések veszélyesek.

Kiemelte: Európa az elmúlt száz évben csak akkor talált rá a polgárai érdekét szolgáló útra, ha együttműködés volt az Egyesült Államokkal, és szeretné, ha ezt sem a németek, sem az amerikaiak nem bontanák meg.

Gazdasági értelemben ugyanakkor Európa sorsa az európaiak kezében van, gazdaságilag Európa ma képes megállni a saját lábán az Egyesült Államok és a világgazdaság más szereplői nélkül is, noha "nyilván rosszabbul élnénk" egy világkereskedelmi rendszer nélkül - fejtette ki. Jelezte: a kérdés az, hogy a biztonságot is képesek-e megteremteni maguknak az európaiak.

A jogállamiságot a kohéziós pénzekkel összekötő német tervre Orbán Viktor úgy reagált: nem hiszi, hogy ezt komolyan gondolták, mert a legfontosabb európai érték a megkötött szerződések betartása, márpedig a migránsválság azért következett be, mert a németek nem tartották be. Így "ha össze akarjuk kötni a pénzügyi támogatásokat az európai értékekkel, annak ma a legnagyobb vesztese Németország lenne" - jelentette ki.

A magyar családpolitikai intézkedésekről a kormányfő azt mondta: azt, hogy hány gyerek lesz, milyen családban élünk - bár "nekünk is van ehhez némi közünk" - "végül is az asszonyok döntik el", az lesz, amit ők akarnak, a döntés az övék, de szerinte a nők egyetértenek azzal, hogy ha van gyermek, van jövő.

A kabinet arra tett javaslatot - folytatta -, az ország legyen családbarát, olyan a közeg, amelyben a nők azt mondhatják, itt jó dolog gyermeket nevelni. Először lassítani kell, majd - 2025-30-ra - megállítani a romló demográfiai tendenciát, amelyet ezután meg kell fordítani - közölte.