Az ukrán államfő elmondta, hogy őrizetbe vettek egy volt rendőrt is, aki a támadást végrehajtó szakadár csoportot irányította. Azt ígérte, hogy a pontos célzásért felelős rakétairányzó és a volt rendőr vallomását hétfőn nyilvánosságra hozzák.

Porosenko közölte, hogy a hét végén 600 szakadár fegyveres, közülük szombaton mintegy száz halt meg a kelet-ukrajnai harcokban. Ezen kívül előző nap az ukrán fegyveres erők hét páncélozott harcjárművet semmisítettek meg, közülük egy részét azoknak a Grad rakétavetőknek, amelyekkel Kijev szerint a rakétákat az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolra kilőtték.

Az elnök beszámolóját kiegészítve, Sztepan Poltorak védelmi miniszter elmondta, hogy Kelet-Ukrajnában egy hét alatt, azaz január 17-24. között összesen "1210 főt veszítettek el a törvénytelen fegyveres alakulatok és az orosz hadsereg", amelynek katonái a Moszkva-barát szakadárok mellett harcolnak.

Ezen felül az ukrán katonák megsemmisítettek 23 harckocsit, 67 katonai járművet, 18 rakéta-sorozatvetőt, 21 tarack ágyút és 23 szállítójárművet.

Andrij Liszenko, a kijevi hadműveleti parancsnokság szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy a hozzá beérkezett adatok alapján az elmúlt 24 óra alatt négy ukrán katona esett el és 17 sebesült meg.

Közben vasárnap pontban délben Kijevben egy percre leállt a metróközlekedés. Így emlékeztek meg az ukrán fővárosban a mariupoli áldozatokról.

A legfrissebb jelentések szerint a Mariupol elleni támadásban 30-an vesztették életüket, 93-an sérültek meg, közülük 40-en súlyosan. Az EBESZ megfigyelői helyszíni mérésekkel megállapították, hogy a rakétákat szakadár területről lőtték ki a városra.

Mariupol egyike azoknak a Donyeck megyei településeknek, ahol a lakosság nem támogatta az Ukrajnától való elszakadást, ezért a szakadárok nem tudták ott megvetni a lábukat. Azután, hogy a Mariupoltól nem messze a tengerparton fekvő Novoazovszkot orosz katonai segítséggel megszállták a szakadárok, az ukrán fegyveres erők megerősítették a város védelmét. Mariupol stratégiai jelentőségét az adja, hogy rajta halad át a legrövidebb szárazföldi út az orosz határtól a Moszkva által elcsatolt Krím félszigetig, amelynek nincs szárazföldi határa Oroszországgal.       

Porosenko az RNBO ülésén hangsúlyozta, hogy ha a minszki megállapodásokat végrehajtották volna, akkor az utóbbi idők terrortámadásai nem történtek volna meg. Kijelentette, hogy a fehérorosz fővárosban szeptemberben Kijev, Moszkva, az EBESZ és a szakadárok képviselői által aláírt jegyzőkönyv szerint az ukrán-orosz határ mentén észak-déli irányban Komszomolszke településtől Novoazovszkig demilitarizált övezetnek kellett volna létrejönni. Ha az övezetből és a Donyeck alatti területekről kivonták volna a nehézfegyvereket, nem következhetett volna be a Volnovaha melletti busz tragédiája, és Mariupolba sem lőhettek volna be Grad-rakétákat. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a donyecki nemzetközi repülőtérnek is demilitarizált zónává kell válnia. A repülőtér területét kijevi források szerint továbbra is az ukrán katonák ellenőrzik, de a terminált el kellett hagyniuk, mert az épület már csaknem teljesen összeomlott a szakadárok tüzérségi támadásai következtében.