A rendőrség szerint az incidensek azért robbantak ki, mert a tömeg elején délelőtt mintegy száz jobboldali szélsőséges rátámadt a rendőrökre. A szélsőségesek feltörték az utcaköveket és barikádokat kezdtek építeni az úton, illetve feldöntötték a biztosítókordonokat.  A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, a közösségi oldalakon spontán szerveződött tiltakozó mozgalom egy hete kezdett útblokádokkal tüntetni országszerte az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jére tervezett emelése ellen.

A tiltakozás "második felvonását" jelentő tömegtüntetést szombatra hirdették meg Párizsba. Jóllehet a prefektúra csak az Eiffel torony-előtti Mars-mezőn engedélyezte a megmozdulást, délelőtt már több ezren gyülekeztek a Champs-Elysées-n azzal a céllal, hogy az elnöki hivatal és a nemzetgyűlés elé vonuljanak. A rendőrség megerősítette, hogy többen megpróbálták áttörni a kordonokat, ezért könnygázzal és vízágyukkal tartják őket távol, s eddig senki nem tudott átjutni a sugárút végén lezárt területre. 

Délután 3 óráig országszerte 35 embert állítottak elő (közülük 18-at Párizsban) és 22-en kerültek őrizetbe. Helyszíni tudósítások szerint a Champs-Elyséen zavaros volt a helyzet: kisebb szélsőséges csoportok különböző tárgyakkal dobálták a rendőröket, miközben a könnygázról sűrű sugárúton felépített egyik barikádra felmászott sárga mellényesek a francia himnuszt, a La Marseillaise-t énekelték.    

Christophe Castaner belügyminiszter tájékoztatása szerint Párizsban mintegy 8 ezren, országszerte 81 ezren tiltakoztak békésen. Egy héttel ezelőtt délelőtt 124 ezren, estig csaknem 290 ezren vonultak az utcákra. Párizsban nyolcan sérültek meg, köztük két rendőr, míg múlt szombaton 106 volt a sérültek száma. 

Az egy héttel ezelőtt országszerte mintegy kétezer stratégiai helyen, autópálya le- és felhajtóknál, bevásárlóközpontoknál, üzemanyag-raktárak közelében úttorlaszokkal tiltakozó mozgalom a hét közepére kifulladni látszott, a tiltakozók ezért már hétfőtől a demonstráció új formáját keresték, elsősorban békés utcai tüntetések meghirdetésével szombatra.

A párizsi tüntetés ötlete a kezdetektől megosztotta a tiltakozókat, egyrészt pénzügyi okok miatt, másrészt sokan attól tartottak, hogy a várható rendbontások elijesztik a tüntetőket attól, hogy Párizsba induljanak. A hét folyamán az úttorlaszoknál bekövetkezett incidenseknek a belügyminiszteri összesítés szerint két halálos áldozata és 620 sérültje van, közülük 136 rendőr. Az előállítottak közül több mint hatszázan kerültek őrizetbe. Az apolitikus és vezetők nélküli, Facebookon szerveződő mozgalom, amely a szakszervezetek támogatását is visszautasította, az eddigi legjelentősebb politikai kihívás a 2017 májusban elnökké választott Emmanuel Macron kormányának.