Az idő megszépíti a múltat – tartja a mondás. A négy évvel ezelőtti kampányhoz képest azonban valóban történt elmozdulás negatív irányba: 2018 tavasza a „fake news”-okról (kamu, fals, nem valódi hírek) szólt – nyilatkozta Fekete Sándor. – A politikai üzenetek nyelvezete a végletekig leegyszerűsödött, a témákban a negatív kampányelemek domináltak, a programok kapcsán – mivel csak nagyon kevés politikai erő mutatott be valódi választási programot – elmaradt az érvek ütköztetése. A zsigeri, érzelmi elemek domináltak, a politikai intelligencia szinte teljesen háttérbe szorult. Az internet és a közösségi média jóval nagyobb szerepet kapott a kampány során, ráadásul ebben a szegmensben számos álhír jelent meg hirdetések formájában is, amely megtévesztő hatást keltett – tette hozzá a politológus.

Az esélyeket illetően szerinte nehéz számbeli prognózisokat megfogalmazni. Egyrészt azért, mivel maguk a közvélemény-kutató cégek is magasra teszik a bizonytalanok és a rejtőzködők arányát, másrészt azért, mivel a választókerületek egy részében rendkívül szoros végeredmény várható, harmadrészt pedig azért, mert az ellenzéki oldalon még az utolsó napok is a „visszalépjek, vagy ne lépjek” dilemmájáról szólnak. S egy-egy visszalépés következményei szintén nehezen kiszámíthatók. Fekete Sándor úgy véli, kiemelkedően fontos lesz a részvételi arány; minél inkább közeledünk a 70 százalékhoz, annál jobban csökken az újabb kétharmad esélye.

– Miskolcon mindkét kerületben kiélezett, szinte „vérre menő” választási kampány-küzdelmet láttam. Szoros végeredményt várok, hiszen olyan billegő körzetekről van szó, amelyekben az ellenzéki szavazók összesített száma meghaladja ugyan a Fidesz-hívekét, de a centrális erőtér léte és az átszavazási hajlandóság kiszámíthatatlansága egyaránt a kormánypárti jelölteknek kedvez – zárta szavait a politológus.