Elhatároztam, visszaRAPülök én magam is a 90-es évekbe. Kikapcsoltam a mobiltelefonom, kiléptem a facebookomból és az emailfiókomból, majd elővettem a levelező papíromat. Letettem az autóm slusszkulcsát, kivettem a kontaklencsémet, feltupíroztam a hajam, répanadrágot húztam nejlon felsővel, bekapcsoltam a walkmanem és célba vettem a játszó tér pingpong asztalát. A külcsínnel nem volt problémám, hisz a Bujtor István filmek szerelmese vagyok. Ötvös Csöpi alakján cseperedtem fel, az ő pofonjai kísérték végig gyermekkoromat – persze nem szó szerint. Először nagyon furcsa volt, hogy nincs nálam semmilyen kütyü, hogy nem tudok egy szempillantás alatt csatlakozni a világhálóra, s nem tudom tárcsázni valamelyik barátnőm számát, ha mondandóm lenne számára.

Nem volt más választásom, mint, hogy elbattyogjak oda, ahol a barátaim laknak, s egyesével magam köré gyűjtsem őket. Azt vettem észre, hogy minél több barátom volt körülöttem, annál kevésbé hiányzott az a sok okos technikai csoda az életemből. A pajtásaim abszolút partnerek voltak ebben a 90-es évek tesztben, és egyből szereztek is egy régi Golfot, hogy elautókázhassunk a nagyvárosba – de természetesen autóúton, hisz ekkor még Miskolc és Pest között nem volt autópálya. Teljesen elfeledkeztem arról, hogy tesztidőszakban vagyok: nevetgéltem, csacsogtam, figyeltem a barátaimra, a walkmanes élményeinket puffogtattuk egymásnak. Mindenki a szülei szekrényéből előtúrt retro ruhát viselte, amitől úgy éreztük mintha egy másik világba csöppentünk volna. Olyan érzésem volt, mintha ez a gyors, 21. századi világ kissé visszavenne a tempóból körülöttem – de az is lehet csupán engem nem érdekelt már a tempó.

Hirtelen azon kaptam magam, hogy utazgatás és csacsogás közben felhangom ordítom ki a kocsi ablakán, „soha ne félj, hogy oda sodor a szél. Ahol jó.” – ugyanis az autós magnóból RAPülők válogatás zengett. Nem tudom ki tette be, ki kérte, vagy ki hozta magával, de ott voltak a 90-es évek rapperei az utastérben. Ekkor összeállt a kép! Nincs 90-es évek életérzés – mint ahogyan nincs 90-es évek teszt sem – a RAPülők nélkül. A srácok olyan szervesen kapcsolódnak ehhez a korszakhoz, mint a borsó meg a héja, a fagyi és a tölcsér, vagy a só és a bors. Nincs az egyik a másik nélkül!

Ekkor eldöntöttük, mindannyian visszaRAPülünk ma este a 90-es évekbe! Kantáros farmer, lasztex gatya, nejlon ing, répa nadrág, buffalo cipő – minden kellékre szükségünk lesz, ha szeretnénk felszállni a RAPülők fedélzetére a Lovagi tornák terén.