A kutatók szerint a test a „gubóban” található rézlapok, valamint a fagyott talaj együttes hatásának köszönhetően, véletlenül mumifikálódhatott. A régészek úgy vélik, a 130 centiméter hosszú, a legszélesebb részén pedig 30 centiméter széles „fakéreggubó” egy 12-13. században élt gyermek vagy tinédzser maradványait rejtheti.

Bár az északi fekvése ellenére Perzsiához köthető, titokzatos középkori civilizációhoz tartozó Zelenij Járnál már korábban is számos régészeti leletek találtak, 2002 óta ez lehet az első, itt felfedezett múmia. A testet az oxidáció ellen védő rézlemezek és rézüstdarabok takarták, amelyek a 14. században bekövetkező éghajlati változások következtében befagyott talajjal egyetemben jelentősen hozzájárultak a test konzerválódásához.

„A kollégákkal egyeztetve úgy döntöttünk, hogy a leletet egy egészként kezeljük, vagyis anélkül, hogy felnyitnánk, további vizsgálatra a városba szállítjuk – mondta a feltárásban részt vevő Alexander Guszev. Egy emberi test vonalai rajzolódtak ki. Ha tényleg egy múmiát találtunk, akkor a fej és a koponya valószínűleg jó állapotban van. Úgy gondoljuk, egy kisgyermek vagy egy tinédzser lehet.”

A maradványokat jelenleg egy speciális fagyasztóban őrzik a Szalehardban található Semanovszkij Múzeumban. A múmia vizsgálata a tervek szerint július 15-én kezdődik majd meg.

A feltárási területen korábban már 34 sírt találtak. 11 test esetében a koponya hiányzott, vagy össze volt törve, és a csontváz is megrongálódott állapotban került elő. Az ásatások során emellett korábban már öt, rézbe burkolt, valamint rénszarvas-, hód-, rozsomák-, vagy medveprémmel takart múmiát is találtak. A maradványok között három fiú csecsemő és egy kislány mellett egy vörös hajú, mellétől a talpáig rézlemezekkel borított felnőtt férfi rendkívül jó állapotban megőrződött múmiájára is rábukkantak. A test mellett többek között egy vas baltát, szőrméket és egy medvét ábrázoló bronzcsatot is találtak. Érdekes módon a múmiák lábai mind a közeli Gornij Poluj folyó irányába mutattak, aminek a régészek vallási jelentőséget tulajdonítanak, a temetkezési szertartás menete azonban a kutatók előtt nem ismert.

Az orosz szakemberek emellett többek között Perzsiából származó, 10-11. századi bronztálakat is találtak a korábban folytatott ásatások során. Az egyik sír korát a fagyűrűk vizsgálata nyomán 1282-re datálták, a többi múmiát pedig valószínűleg ennél régebben temethették el. A kutatók az egyik múmiánál ezen felül a 7-9. századból származó harci kést, ezüst medált, valamint egy bronzból készült madárfigurát is találtak.