2024. március 29. Aguszta
Sajnos ez nem vicc! 12 évünk van hátra...
index.hu/wmn.hu
|
2018. október 10. 14:10
|
frissítve: 2019. február 21. 11:01
Hétfőn reggel a Dél-Koreában tartott konferencián az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) közzétett egy friss jelentést, melyben a globális felmelegedés várható hatásait elemzi, és a megelőzésükhöz- vagy legalábbis limitálásukhoz szükséges változtatásokra tett javaslatot. A jelentés egy minden eddiginél hangosabb vészharang: elég ijesztő, mikor több tucat szakértő több ezer tanulmány elemzése után megállapítja, hogy bő egy évtizedünk van kezdeni valamit az éghajlattal, különben nekünk annyi és igazi pokollá változik a földi élet.

Az IPCC közzétette a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos növekedésének várható következményeiről szóló jelentését. Az IPCC ritkán tesz közzé ilyen átfogó jelentést, és a mostaniban a bolygót érintő katasztrofális kimenetelű változásokat jelez előre, amennyiben továbbra is a jelenlegi ütemben folytatjuk környezetünk rombolását. Ez a rendkívüli – és a testület elnöke szerint – az IPCC történetének eddigi legfontosabb jelentése az első, melyet a szakértői és kutatói csoport a 2015-ös párizsi klímaegyezmény óta készített, és amely meglehetősen borúsan írja le a Föld és az emberiség jövőjét.

globalis_felmelegedes_3.jpg

Fontos, hogy az IPCC nem végez önálló kutatást. A megállapításaik nem egyedi mérésekre alapulnak; több ezer szakértői tanulmány elemzésével metaanalízist készítenek a globális éghajlati folyamatokról, illetve a folyamatok okairól és következményeiről. A néhány évente publikált nagyformátumú elemzéseket és az úgynevezett különleges jelentéseket (special report) olyan szakértők készítik, akiket a kormányok és a nemzetközi szervezetek delegálnak az akadémiai és magánszférából, szakmai alapon válogatva közülük.

Egy IPCC-jelentés gyakran hónapokig, de inkább évekig készül. A most bemutatott dokumentumot Hoesung Lee, az IPCC elnöke a szervezet eddigi legfontosabb munkájának tartja. Ez a számokon is meglátszik:

  • 6000-nél is több tanulmányt néztek át
  • 40 ország 91 szerzője és szaklektora - összesen 133 közreműködő - dolgozott a jelentésen;
  • 60 nemzet 500 szakértője 13 ezer kommentet fűzött az első vázlathoz;
  • 570 szakértő 25 ezer további kommentet küldött a javított kiadáshoz;
  • 4000 kérdést tettek föl a jelentést megrendelő kormánytagok.

globalis_felmelegedes.jpg

A 2015-ben 195 ország által aláírt párizsi klímaegyezmény célul tűzte ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani. Lee szerint a korábbi jelentésükben világosan bemutatták, hogy a 2 fokos felmelegedés milyen következményekkel jár, de az 1,5 fokról keveset beszéltek. Hát, most bepótolták. Az IPCC történetében először fordult elő, hogy a szervezet mindhárom munkacsoportja a jelentésen dolgozott - magukhoz képest szédítő tempóban.

A jelentés megrendelése óta eltelt két és fél évben nemcsak a meteorológiai, hanem a politikai klíma is változott. A károsanyag-kibocsátás csökkentésében megállapodó felek azóta sem tartják magukat az egyezményben vállalt feltételekhez, és a legnagyobb kibocsátó Egyesült Államok többször fenyegetőzött azzal, hogy kilép az egyezményből. Mindeközben az emelkedő tengerszint közelében fekvő országok már most is naponta szembesülhetnek a felmelegedés aggasztó következményeivel.

globalis_felmelegedes_2.jpg

A főbb megállapítások:

  • Az emberi tevékenység nagyjából 1 Celsius-fokkal növelte meg a globális átlaghőmérsékletet az iparosodás előtti idők óta
  • A felmelegedés számlájára írhatók többek között az időjárási szélsőségek, a tengerszint-emelkedés, a korallzátonyok kifehéredése és összezsugorodása, az északi-sarki jégsapka olvadása.
  • Ha nem változtatunk a kibocsátás ütemén, 2030 és 2052 között érhetjük el a 1,5 fokos globális felmelegedést. Ennek a hatásai sokkal erősebben érződnének, mint ma, és a helyzet tovább romlana, ha 2 fokkal melegedne föl a légkör.
  • Ha nem akarjuk meghaladni a 1,5 fokos felmelegedést, 2030-ig 45 százalékkal csökkentenünk kell a károsanyag-kibocsátásunkat a 2010-es szinthez képest.
  • A szakértők szerint a cél nem elérhetetlen, de azonnali cselekvésre lenne szükség; olyan átalakulásra, ami a gazdaság és a társadalom szinte minden területét érinti.
  • Muszáj lesz eltávolítanunk a szén-dioxidot a légkörből.

Nem arról van szó, hogy ennyivel melegebb lesz napközben, hanem arról, hogy mindennapossá válnak az olyan időjárási szélsőségek, mint az árvizek, a szárazságok és a rekordokat döntögető hőhullámok. Százmilliók életminősége kerülhet veszélybe, eltűnhetnek a korallzátonyok, a sarkvidéki jégsapkák, és nem lesz mit enni. 

globalis_felmelegedes_4.jpg

Ha az évszázad század végéig a felmelegedés mértéke meghaladná a 2 fokot,

  • sokkal több pusztítóan forró nyári napunk lenne;
  • több lenne a hőséggel összefüggő haláleset és erdőtűz;
  • a gabonafélék beporzásáért felelős rovarok eltűnhetnek;
  • a hőség kipusztíthatja a növények természetes élőhelyeinek nagyjából a felét;
  • a korallzátonyok 99 százaléka eltűnne (1,5 fokos felmelegedéssel 10 százalékuk megúszná);
  • 2100-ra 10 centivel nőne a tengerszint, ami közvetlenül tízmillió ember életét tenné tönkre;
  • közvetve meg sok tízmillióét, ha a sarki jég olvadása visszafordíthatatlanná válna;
  • az elsavasodó óceánok csökkenő oxigéntartalma a kifogható halállomány méretét hárommillió tonnával csökkentené.

Ha minden változatlanul megy tovább, 2100-ra a globális átlaghőmérsékelt nemhogy 2, hanem 3,1-3,7 Celsius-fokkal is nőhet. 

Az összeomlást csak úgy előzhetjük meg, ha 2047-re világszinten elérjük a szénsemlegességet, vagyis nem bocsátunk ki több fosszilis tüzelőanyagot, mint amennyit a Föld ökoszisztémája el tud nyelni. Ha 2047-re szénsemlegesek leszünk, 66 százalék eséllyel megússzuk 1,5 fok felmelegedéssel. Ha ez 2058-ra csúszik, az esélyeink 50 százalékra csökkennek. Van tehát 12 évünk eldönteni, mit kezdünk a Földdel... 

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat