„Magyarországot azért ítélik el, mert tudják, hogy soha nem fogja elfogadni a migránsbarát politikát” – mondta Szájer József, és a dokumentumot „hazugságokon alapuló, koncepciós vádiratnak” nevezte, amely tele van tárgyi tévedésekkel és kiforgatja a tényeket.

Hozzátette, a vizsgált ügyek túlnyomó része nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe, a 69 megállapításból 13-at már rendeztek, számos másikról pedig még zajlik a kötelezettségszegési eljárás.

Szájer József úgy vélekedett, hogy a jelentést valójában nem fogadták el, ugyanis ha a tartózkodásokat is leadott szavazatnak számolták volna, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség. Amennyiben ennek ellenére az Európai Unió Tanácsa megindítja végül az eljárást, akkor a kormány erre fog hivatkozni, ha pedig jogokat, kötelezettségeket akarnak eredeztetni a döntésből, akkor az Európai Bíróság előtt fogják érvényesíteni a magyar álláspontot – közölte.

Párttársa, Deutsch Tamás kiemelte, hogy az alapszerződés által előírt „világos, egyértelmű” szabályok alapján csak akkor lehetett volna elfogadni a dokumentumot, ha azt legalább 462-en támogatják, azonban mindössze 448 képviselő szavazott igennel.

„A bevándorláspárti többség bizonytalan volt, ezért kellett a jogi csűrés-csavarás. A jogértelmezés a politika szolgálólányává vált” –fogalmazott.

Deutsch Tamás megerősítette, hogy a kormánypártok országgyűlési határozati javaslatot fognak beterjeszteni, hogy „helyre tegyék” a jelentés megállapításait.

Az ugyancsak fideszes Gál Kinga abszurdnak nevezte az egész eljárást, és azon véleményének adott hangot, hogy a „hazugságokkal és csúsztatásokkal teli” jelentés készítése során kizárólag külföldről fizetett civil szervezetek véleményét vették figyelembe, a dokumentumnak pedig semmi köze a valósághoz.

„Újabb hosszú és sehova nem vezető folyamatnak nézünk elébe” – mondta Gál Kinga, aki szerint az EP nyomást akar gyakorolni Magyarországra, hogy változtasson migrációs álláspontján.

Az EP 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadta el a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést, amelyben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak például az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióval, illetve a tudományos élet, a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a vallás szabadságával összefüggésben is.

A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított értékelés szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.