A rendezvényen Tóth Arnold múzeumigazgató, Kiss János alpolgármester, Tomka Gábor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese és Berényi Marianna a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője tájékoztatott a különleges eszmei és anyagi értékkel bíró műtárgyegyüttes történetéről.

– Az a kulturális expressz, amely a Seuso-kincseket viszi körbe Magyarországon, Miskolcon is megáll – mondta el beszédében Kiss János alpolgármester. – Beteljesedett az írás, mely az egyik tálon olvasható – „Maradjanak meg számodra ezek az edények, Seuso, évszázadokon át, hogy utódaidnak is méltóképpen hasznára váljanak” – hisz’ kulturális értelemben utódai, és örökösei vagyunk Seusonak. Miskolc is bekapcsolódott aközé a hat vidéki város közé, akik lehetőséget kaptak ennek a páratlan műtárgyegyüttesnek a fogadására. A három hét alatt, amíg a kincsek a városunkban lesznek, Miskolc kulturális katedrális lesz Magyarországon – emelte ki. Az alpolgármester arról is szólt, hogy a kincsek jól reprezentálják azt a kulturális "arcélt", amelyet Miskolc hirdet magáról. – Fontos, hogy a gazdasági jólét mellé kulturális jólét is párosuljon - hangsúlyozta.

Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese többek között arról szólt, milyen változásokon mennek keresztül ma a múzeumok. Kihangsúlyozta,  ezeknek a változásoknak az egyik jele a vándorkiállítások megjelenése. – A Seuso-kincs talán Magyarország legértékesebb leletegyüttese, biztosítási értéke több mint 50 milliárd forint – hangoztatta. Tizennégy darabból áll, plusz egy rézüstből, amelyben ezeket a tárgyakat annak idején elrejtették. Tomka Gábor kiemelte, sok mindent megtudhatunk a Seuso-kincsek által a 4. századi Római Birodalomról, és annak gazdag arisztokráciájáról. – A kiállítás rendkívül népszerű: eddig több mint 20 ezer látogató volt kíváncsi helyszínenként, erre a leletegyüttesre. Miskolc az ötödik állomása a vándorkiállításnak – tette hozzá.

A kiállítás iránt már most óriási az érdeklődés, ezért a múzeum külön honlapot indít február 1-től, ahol a legfontosabb információk elolvasása mellett időpontot is lehet foglalni. A múzeum dolgozói azt javasolják, mindenki éljen az előzetes regisztráció lehetőségével, melyet a www.seusomiskolc.hu online felületen tehet meg. Így elkerülheti a hosszadalmas sorbanállást. Jegyelővételre a múzeum kiállítóhelyein lesz lehetőség, célszerű a jegyvásárlással egy időben az időpontot is lefoglalni. A Herman Ottó Múzeum kitelepül a Miskolci Farsangra is: február 2-4. között a Városház téren lévő faházban várják az érdeklődőket, akik jegyet vásárolni vagy regisztrálni szeretnének. A standot szombaton római légiósok őrzik majd, akik bemutatják, milyen volt az őrségváltás a légiókban.

– Nagy megtiszteltetés és nagy felelősség, hogy a Herman Ottó Múzeum falai között három héten keresztül őrizhetjük és bemutathatjuk ezt a rendkívüli értéket – emelte ki Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum igazgatója. – A múzeumi kollégák más munkarendben és más nyitvatartási rend szerint várják majd a közönséget: február 27-től március 18-ig a hét minden napján 9 órától 21 óráig. A múzeumigazgató arról is szólt, miért olyan fontos az előzetes regisztráció a látogatás előtt. A műtárgyvédelmi követelmények szerint, a kiállítótérben nem tartózkodhatnak egyszerre 35 főnél többen. Hogy minél többen láthassák a kincset, egyenként 30 perces látogatási időre osztották be a csoportokat.

A sajtótájékoztató végén Berényi Marianna, a Magyar Nemzeti Múzeum Kommunikációs és Stratégiai Főosztályának osztályvezetője bemutatta azt a három kiadványt, amelyeket a látogatók megvásárolhatnak majd a Herman Ottó Múzeumban. Ezt követően megtörtént az első regisztráció is, a www.seusomiskolc.hu felületen.

A Seuso-kincs:
A 14 nagyméretű ezüstedény össztömege 68,5 kg. Az ezüstműves remekművek saját korukban összesen 2040 solidust érhettek. Ez azért is meghökkentő, mivel a 4. században egyetlen solidusból 350 liter búzát vagy 109 liter bort lehetett vásárolni! A Seuso-kincset két, ételek tálalására szolgáló nagyméretű lapos tál, két további tálaló és valószínűleg dísztálként is használt tál, egy mosdáshoz használt mély tál és két hozzá tartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionüszoszi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással díszített kancsó alkotja. Két vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is része az együttesnek. A kincseket a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthették el, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve.  Az ezüstedényeket egy rézüstben helyezték el úgy, hogy a nagy tálakat az üst aljába, lefelé fordítva egymásra, majd a kisebb edényeket a tetejükre fektették. A késő császárkorból ismert mintegy harminc, lakoma-készlet darabjait is tartalmazó nemesfém kincslelet között a Seuso-kincs mind művészi, mind anyagi értékét tekintve kiemelkedő helyet foglal el. A kiállításon bemutatott ezüstkészlet össztömegével a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsleletek között a legértékesebbnek számít.

Ki volt Seuso?

A római császárkor késői szakaszából (4.-5. század) származó kincslelet nevét az úgynevezett Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott. Nevét más történeti forrás nem őrizte meg, de elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Nemcsak a készlet tulajdonosának társadalmi helyzetére, de személyiségére és műveltségére is következtethetünk az edények által. Ezek alapján Seuso szenvedélyes vadász lehetett, aki minden bizonnyal örömmel fogadta, ha vendégei a görög mitológia híres vadászaihoz hasonlították. Feltehetően keresztény kötődése is lehetett. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is hozzátartozhatott.