A Bank of England előírta, hogy valóságos személyről lehet csak szó, tehát nem szerepelhet az új ötvenesen például kitalált regényalak, és nem választható élő személy. Ez utóbbi olyan általános szabály a brit készpénzállomány tervezésében, amely alól az egyetlen kivétel II. Erzsébet királynő, hiszen a brit fontbankók mindegyik címletének egyik oldalán az ő portréja látható.

A megszabott kritériumok szerint fontos az is, hogy olyan tudományos híresség kerüljön az új 50 fontos másik oldalára, aki nem volt megosztó személyiség, tevékenysége gondolatformáló, innovatív, kiemelkedő volt, és az Egyesült Királyság alapértékeit tükrözte. A Bank of England pályázati kiírása szerint mindezek figyelembevételével bárki jelölhető a tudomány bármely területéről, beleértve a csillagászatot, a biológiát, a biotechnológiát, a kémiát, a mérnöki tudományokat, a matematikát, a fizikát, az orvosi kutatást, a technológiai kutatási területeket vagy éppen a zoológiát. 

Komoly esélyesként tartják számon a világ (egyik) legokosabb embereként emlegetett, idén tavasszal meghalt Stephen Hawkingot, aki a brit területeken túl is, világszerte ismert és népszerű. Szintén esélyes Ada Lovelace angol matematikus, aki a világ első programozója volt.