A közlemény szerint a szegedi, manchesteri és texasi kutatók eredményeit bemutató cikk a napokban jelent meg a Journal of the American Chemical Society című folyóiratban.

A napfény mint megújuló energiaforrás fölhasználásának és a szén-dioxid hasznos termékké alakításának környezetvédelmi és gazdasági jelentősége vitathatatlan - hangsúlyozta Janáky Csaba, az SZTE adjunktusa. Az MTA-SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoportot vezetője kutatásaikat magyarázva kifejtette, egy napelemet megvilágítva elektronlyuk párok keletkeznek, ezeket „kiszedve” áramot termelnek. A szegedi tudósok által használt rendszerbe a napfény hatására létrejönnek ugyan az elektonlyuk párok, de azokat nem nyerik ki elektromos áram formájában, hanem egy kémiai reakcióhoz használják föl szén-dioxid átalakítására valamilyen hasznos termékké. A kutatás célja olyan fotoelektródokat találni, amelyek a jelenlegieknél lényegesen jobb hatásfokkal végzik el ezt a folyamatot.

A természet inspirálja Janáky Csaba kutatócsoportjának munkáját: fotoelektródjaikban elválasztották a fényelnyelés, a töltéshordozók transzportjának és magának a kémiának, azaz a katalízisnek a funkcióját. E három szakasz közül a középsőre fókuszálva arra keresték a választ, hogy miként lehet a töltéshordozókat hatékonyan elvezetni. Három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy fotoelektród hatékonyan működjön. Az egyik, hogy nyelje el a napfény jelentős részét. A második: a napfény-megvilágítás eredményeképpen létrehozott töltéshordozóknak - amelyek elektronok és lyukak - a vándorlása megvalósuljon az elektródban. A harmadik feltétel, hogy miután odaért az oldatelektród határfelületre az elektron, reagáljon a szén-dioxiddal, azaz képes legyen azt átalakítani. Ezért olyan összetett elektródokat kell előállítani, amelyekben mind a három feladatért külön-külön komponens a felelős.