A magyar kultúrában több szokás és néphiedelem is kötődik az ünnephez. Ilyen például a felállított és feldíszített májusfa elbontása, a pünkösdi királyválasztás, vagy az a babona, miszerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés.

A húsvét utáni ötvenedik napon, ami idén június 4-re és 5-re esett, a Szentlélek eljövetelét és az egyház születésnapját ünnepli a keresztény világ. A karácsony és a húsvét után a pünkösd a harmadik legnagyobb keresztény ünnep.

-Maga a pünkösd ünnepe arról szól, hogy Jézus tanítványai, akik addig maguk is féltek, bizonytalanok voltak, mert nem tudták, hogy mi lesz velük miután a mester magukra hagyja őket, ebben a pillanatban bátran szólva kiállnak és a hatalmas tömeg előtt bizonyságot tesznek arról, hogy Isten elküldte hozzánk az ő fiát- mondja Hangóné Birta Melinda, a Miskolc-Avasi Református Egyházközség lelkipásztora.

Pünkösdhöz, ahogy a többi keresztény ünnephez is, sok népszokás és hiedelem kötődik. Ilyen például a május elsején állított májusfa elbontása vagy a pünkösdi királyválasztás is. Ilyenkor a falu legényei különböző próbákon mérték össze az ügyességüket. A győztes egy napra, de akár egy évre is előjogokat szerezhetett.

Ez a népszokás egyes vidékeken még ma is él, de már nem annyira elterjedt, mint régen. Amivel viszont még manapság is több helyen lehet találkozni, az a búcsú. A legismertebb pünkösdi búcsút Csíksomlyóban tartják.

A pünkösd ünnepéről hosszabb összefoglalót is megnézhetnek a Miskolc TV nézői a híradó után, közéleti magazinunkban.