– Mit jelentett számodra, hogy bekerültél a magyar csapatba?
– A sakkolimpián a korosztályomból négyen képviseltük Magyarországot. Az, hogy a négyből én lehettem az egyik, egyfajta elismerése az elmúlt évek befektetett munkájának is. Megtiszteltetés volt.

– Hogy néz ki egy ilyen verseny a gyakorlatban?
– Minden országot négy játékos plusz egy tartalék képvisel. Idén rekordszámú nemzet, 36 különböző ország vett részt. Egyszerre mindig négy pályán folyik a küzdelem, és nem bonyolult, az jut tovább, aki több pontot szerzett.

– Kiket sikerült legyőzni?
– Nagy öröm, hogy sikerült legyőzni az utolsó fordulóban az addig vezető Iránt, és megvertük a magyarnál jobban jegyzett grúz csapatot is.

– Melyik iskolába jársz?
– 11. osztályos tanuló vagyok a Zrínyi Ilona Gimnáziumban, angol-két tannyelvű osztályba járok.

– Mennyi időd jut a sakkra?
– Minden délután két-három órát sakkozom. Kiskorom óta játszom. Mielőtt elindult a DVTK sakkszakosztálya, három évig egy budapesti csapatban, a Pénzügyőr SE-ben versenyeztem. Sikerült az NB I-ben harmadik helyen végeznünk, erre nagyon büszke vagyok. De jobb itthon, nem kell ingáznom vasárnaponként.

– Milyen céljaid vannak a sakkal?
– Jelenleg mester szinten vagyok. Szeretnék nemzetközi nagymester lenni vagy idén, vagy legkésőbb jövőre. Most 2420 pontom van, a nagymesteri szinthez 2500-ra lenne szükség.

– Ha jól értem, akkor nem nagyon lebeg más a szemed előtt, mint a profi sakk.
– Így van, profi sakkozó szeretnék lenni, nemzetközi szinten, mindent ennek rendelek alá.