Az embereket mindig foglalkoztatta, hogy az életet hogyan befolyásolhatja a születési hónap. Személyiséget, kedvenc színt és ideális karriert is meghatároztak már ez alapján. De egy új tanulmány meggyőző bizonyítékokkal állapítja meg, hogy a születési hónap ténylegesen hatással lehet 55 betegség kialakulására, beleértve olyan rendellenességeket is, mint az asztma vagy szívbetegség.

A Kolumbiai Egyetem tudóscsapata több mint 1,7 millió ember orvosi feljegyzésének tanulmányozásából azt a következtetést vonta le, hogy az északi félteke legegészségesebb emberei májusban születnek. A legtöbb betegségtől pedig az októberiek és a novemberiek tarthatnak. Mielőtt az őszi születésűek megijednének, nincs feltétlenül ok a pánikra.

„Fontos, hogy ne essünk kétségbe az eredmények láttán, mert ugyan találtunk összefüggéseket, de nem túl nagy a kockázat” – nyilatkozta a csapat vezetője, Nicholas Tatonetti. A születési hónappal kapcsolatos kockázat ugyanis viszonylag kicsi, és több befolyásoló tényező is közrejátszik a betegségek kialakulásánál, mint például a testmozgás  vagy az étrend.

„Nem a félelemkeltés volt a kutatás célja, hanem az, hogy az emberek megismerjék ezt a kockázati tényezőt is” – véli Tatonelli. Az új tanulmány továbbá megerősíti korábbi vizsgálatok eredményeit, amelyek a születési évszak és a betegségek kialakulásának összefüggéseivel foglalkoztak. A kutatások azt sugallják, hogy a szezonálisan változó korai fejlődési mechanizmusok is közrejátszanak az élettartam és betegségek alakulásában – írják a szerzők. „Ilyen szezonalitással összekapcsolódó jelenség a pollenszint, a poratka mennyisége, valamint a hőmérsékletingadozások." A kutatócsapat ezekkel is összeveti eredményeit.  

Ahhoz, hogy a tudósok összefüggéseket találjanak a születési idő és a betegségek között, az 1985 és 2013 közötti időszak orvosi leleteit vizsgálták. Összesen több mint 1,7 millió beteg kartonját nézték át, akik a múlt században születtek. Ezután egy számítógépes algoritmust hoztak létre, amivel a születési hónap és 1688 betegség közötti kapcsolatot keresték.

Azt találták, hogy kortól és nemtől függetlenül voltak olyan hónapok, ahol feltűnően nagyobb volt bizonyos betegségek kialakulásának gyakorisága. Például a szeptemberiek hajlamosabbak voltak az asztmára, míg a novemberieknél nagyobb valószínűséggel alakult ki ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar). Márciusban pedig legnagyobb az esély a különböző szívbetegségek előfordulására.

Fontos, hogy a feltérképezett adatokat az északi féltekén váltakozó évszakok és hónapok alapján vizsgálták. Persze vannak gyenge pontjai is a kutatásnak, ilyen például az, hogy az összes adatot new york-i kórházból vették át. A szakértők azonban remélik, hogy számítógépes algoritmusukat ki tudják majd terjeszteni szélesebb körben is.

„A gyorsabb számítógépek és az elektronikus egészségügyi dokumentációk felgyorsíthatják a kutatásokat – mondta a tanulmány szerzője, Mary Regina Boland. „Azon dolgozunk, hogy minél többet segítsünk az orvosoknak fontos klinikai megoldásokban.”