Kiss János ünnepi beszédében kiemelte: augusztus 20-án az államalapítást, az államalapító szent királyt és az új búzából sütött kenyeret ünnepeljük, amelyet egyes területeken "élet"-nek hívnak. – Ezen a napon tehát az új életet is ünnepeljük – hangoztatta. Hozzátette, augusztus 20-án szerte Magyarországon megszelik az új kenyeret, amely mögött 10 hónap munkáját ünneplik az emberek. Ám nem csak kenyérrel él az ember. Ahhoz hogy minden rendben legyen, szükség van szellemi, és anyagi rendre is.

– Amikor Szent Istvánra emlékezünk, a szellemi rend terén tett alkotásaira is hivatkozunk. Arra, hogy felismerte, az országnak kereszténységre van szüksége, az országnak a nyugat és Róma felé kell fordulnia. Intelmeket írt és hagyott hátra, azonban Szent István nem csupán szellemi, hanem anyagi rendet is alkotott. Ezt az anyagi rendet pedig a magyar állam jelképezi. Az állam, amelynek az is feladata, hogy amikor a népnek bölcs vezetőre van szüksége, akkor ezt a szerepet be tudja tölteni – hangoztatta az alpolgármester.

Kiss János kihangsúlyozta: ma már augusztus 20-án megünnepelhetjük, hogy ismét van olyan államunk, amely képes betölteni azt a küldetést, amit Szent István király szánt a magyar államnak. Ismét van olyan államunk, mely képes úgy vezetni ezt az országot, hogy amikor a történelem sorsfordító pillanatai megkívánják. Meg tudja hozni azokat a döntéseket, amelyekre ennek az országnak, ennek a nemzetnek, és ennek a népnek szüksége van.

Hubay György országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, ezen a napon találkozik egymással magyarságunk múltja, jelene és jövője egyetlen eredő pontban, Szent István személyében. – Augusztus 20-án sokszor hivatkozunk István király intelmeire, s nem lenne baj, ha gyakrabban jutna eszünkbe egy-egy iránymutatása. Például az, hogy a hit tettek híján meghal – fogalmazott a képviselő. Mint mondta, ha el akarunk valahová jutni, akkor pontosan látnunk kell a célunkat. Hinnünk kell abban, hogy elérhető, az ennek érdekében végzett munkát pedig soha ne halogassuk.

Hubay György arról is szólt, valaha kevesen hittek abban, hogy Miskolc biztonságos és élhető város lehet, de mára sikerült ezt elérni. Munkahelyteremtők, külföldi és hazai befektetők egyaránt felismerték, hogy ez a város más lett, mint amilyen korábban volt. Ezzel együtt pedig a miskolciak is visszanyerték önbecsülésüket. – Nem az idegenszívűeket kell támogatnunk, hanem azokat, akik velünk együtt akarnak munkálkodni Magyarország felemelkedésén – idézte a képviselő István királyt, kiemelve: nem gondolkodhatunk másképp Miskolcon sem. – Azt szeretnénk, hogy érdemes legyen itt élni, itt maradni, és érdemes legyen ide visszatérni. István király példája a mai napig követendő maradt, hiszen értékrendje a hiten, a tisztességen, a nemzeti értékek és összetartozás megbecsülésén alapult. A mai nap a magyar összetartozás napja. Együtt többre vagyunk képesek - zárta szavait Hubay György.

Végh Csaba képgalériája

A beszédeket követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit Szent István szobránál, majd Mikolai Vince pápai prelátus, főesperes, diósgyőri plébános megáldotta, és megszegte az új kenyeret.