A társadalmi integráció hiánya és a terrorizmus kapcsolata – ezzel a címmel tartott előadást Kasznár Attila nb. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszékének megbízott vezetője, aki a Miskolci Egyetemen is oktat, az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetében.

A szakértő a fogalmi keretek meghatározásával kezdte. Ismertette: az integráció eredetileg egységesülést, beilleszkedést és beolvasztást jelentetett, ma azonban már az az elvárás a társadalom részéről, hogy a harmonikus egymás mellett élés lehetősége legyen biztosított – a kulturális különbözőségek megtartásával is, tehetjük hozzá. A terrorizmus fogalmát még nehezebb összegezni, ma ugyanis több mint 260 definíciót tart számon a tudomány.

– Abban mindenesetre egyetértés mutatkozik, hogy akkor beszélhetünk terrorcselekményről, ha meghúzódik mögötte valamilyen politikai ideológia. Nagyon érdekes a vallási alapú terrorizmus kérdésköre: itt a hitet, a feltétlen alávetést használják fel a politikai szándék megvalósítására – magyarázta Kasznár Attila, aki megjegyezte ugyanakkor: a politika kezében óriási „fegyver” az, hogy nincs pontosan körülhatárolva a terrorizmus fogalma; gyakorlatilag innentől az a terrorista, akiről én azt mondom – ugyanarra az emberre a másik oldalon szabadságharcosként, függetlenségi mozgalom tagjaként tekinthetnek.

A 2015. november 13-ai terrortámadás-sorozat – emlékezhetünk: egy este leforgása alatt három különálló robbantás és hat lövöldözés történt Párizsban, a Bataclan koncertteremben legalább 120 embert öltek meg a támadók – és az azt követő terrorakciók bizonyították, hogy van kapcsolat a migráció és a terror között – szögezte le a szakértő.

Kifejtette: nem szabadna, hogy a migráció kezelése annyiban merüljön ki, hogy papírt adunk az érkezők kezébe, és letelepítjük őket – az integrációval viszont nem foglalkozik senki. Így alakultak ki aztán Európa számos országában párhuzamos társadalmak az 1960-70-es évektől beáramló vendégmunkások százezreinek utódaiból. Nagyon fontos különbségek vannak azonban az első, valamint a másod- és harmadgenerációs bevándorlók között.

– Előbbiek pontosan tudták, honnan indultak és mi elől menekültek el, valamint mit szeretnének jobbá tenni az életükben. Gyermekeik, unokáik azonban már jelentősen veszítenek saját identitástudatukból, közösségi tudatukból. Egyrészt azért, mert például a német fiatal már itt született, német papírjai vannak, de bármilyen konfliktusba kerül a többségi társadalommal, megkaphatja, hogy bevándorló, nem közénk való vagy – mutatott rá Kasznár Attila.

A szülők nagy többsége ráadásul betanított munkásként érkezett, és amikor sokukat elbocsátották a munkahelyéről, azt látták, hogy az ő életük mégsem olyan, mint azé a közösségé, ami körülveszi őket. A társadalom peremére sodródtak, lecsúsztak, gyermekeik pedig már ebbe születtek bele. Ők jól láthatóan visszanyúlnak azokhoz a szélsőséges ideológiákhoz, amik elől a családjuk elmenekült.

Nyugat-Európában aztán a vallási közösségek szegregálódnak. Kelet-Berlin például tele van szegény, bevándorló családokkal; a gyermekek szegregált iskolákba járnak, ahol csak az igazgató német származású, mutatott rá a szakértő, hozzátéve: ezekben az iskolákban ma már nincs karácsonyi, húsvéti ünnepség, mert a fiatalok nem fogadják be ezeket az ünnepeket.

– Azt hiszem azonban, hogy nem vagyunk elkésve, megvan még a lehetőségünk arra, hogy megteremtsük a beilleszkedés lehetőségét a más kultúrájú tömeg számára a sokszínű Európában. Mi, magyarok ebben komoly tapasztalatokkal rendelkezünk, példaként szolgálhatunk a nyugati országok számára. Nekik pedig fel kell ébredniük, és észrevenni, hogy a kultúrák közötti konfliktusok miatt kialakult társadalmi feszültségeket kezelni kell – zárta előadását Kasznár Attila.

A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara „Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban” című projektet megvalósító konzorcium tagjaként rendezte meg a „Fecseg a felszín, hallgat a mély” tudományos konferenciát. A rendezvény célja a bölcsészettudományi alprojekt bemutatása, céljainak, főbb kutatási területeinek és tevékenységének ismertetése, valamint a szakmai megvalósítás során eddig elért eredmények prezentálása volt.