A hibátlan bejglitől a tökéletes vaníliás kifliig kalauzolunk 10 bevált és ínycsiklandó recept segítségével.

1. Az örök klasszikus: a bejgli

Ezzel a veszélyesen jó bejglirecepttel azok is megtérnek, akik eddig nem voltak oda ezért a műfajért. Az alábbi recept két elég nagy rúdra szól, tehát nem kell dönteni mákos és diós között.

Hozzávalók 2 rúdnyi tésztához:

25 dkg liszt
10 dkg vaj/margarin
1 dkg élesztő/fél tasak szárított
1 dl tejszín
1 púpozott evőkanál cukor
1 evőkanál rum
1 tojás sárgája
csipet só
plusz 1 tojás megkenni, ezt szét kell választani

Fontos, hogy a hozzávalók ne legyenek jéghidegek. Ezekből kell átlagos puhaságú tésztát csinálni, ez azt jelenti, hogy ne legyen ragacsos, pláne folyós, de ne is legyen olyan kemény, mint mondjuk, egy adag hideg gyurma. Ha megvan a megfelelő állag – jól bemelegített, lágy gyurma, mely nem ragad –, lefedve kb. fél órát kell keleszteni. Ennyi idő alatt pont meg is lehet csinálni a tölteléket. Haladni kell, mert ha túlkel a tészta, puffadt szerencsétlenség lesz belőle, nem bejgli. Ha bizonytalanok vagyunk a tempónkban, inkább rakjuk a tésztát viszonylag hűvös helyre, hogy lassan dolgozzon benne az élesztő.

Hozzávalók a töltelékekhez (két lábosban, párhuzamosan a kettő):

15 dkg mák és dió, (plusz mindkettőhöz fejenként)
12,5 dkg cukor,
2-3 dkg vaj/margarin,
fahéj,
5 dkg mazsola,
1 evőkanál méz,
1 ek baracklekvár,
1 savanyú alma reszelve
1 marék aszalt áfonya
kandírozott narancs, citromhéj, gyömbér – apróra vágva, aki szereti,
fél dl víz
1 ek rum

Elkészítés:

Ezeket kell kis lángon összefőzni, míg jó sűrűre összeáll, töltés előtt hagyjuk visszahűlni. Akkor jó, ha hidegen nehezen kenhető a tésztára. Minél sűrűbbre főzzük a tölteléket, annál kevésbé lesz hajlamos szétrepeszteni majd a rudakat. Ha megvannak a töltelékek, a tésztát A4-esnél nagyobb, inkább hosszú téglalappá kell nyújtani, töltelékkel megkenni, hosszabb oldalával párhuzamosan szorosan feltekerni. Először a tojás sárgájával lekenni, a közepénél alaposan, az aljáig megszurkálni (mondjuk, hurkapálcával), és maximum 10 fokos hidegben (pl. az erkélyen, de akár a hűtőben is jó) legalább fél vagy egy órát pihentetni. Sütés előtt, ha a sárgás kenés már megszáradt, meg kell kenni a fehérjével. 175 fokon 35-41 perc alatt sül meg, sima alsó-fölsőn, ne hőlégkeveréssel. Másnap, de legalábbis kihűlve kell szeletelni!

2. Az illatfelelős mézes

Ez a gyors és egyszerű mézes keksz gondoskodik róla, hogy illatárban ússzon a lakás, és lehessen éjszakákba nyúlóan ügyeskedni a díszítéssel. A mézes jól zárható dobozban sokáig eláll, az egész ünnepi szezonban rá lehet járni. 

Hozzávalók:

25 dkg méz
30 dkg margarin
30 dkg cukor
1 kg liszt
1 tk reszelt narancshéj
1 tk őrölt fahéj
1 tk őrölt szegfűszeg
1 tk őrölt gyömbér
2 tk szódabikarbóna
3+1 tojás
a díszítéshez: szezámmag, napraforgómag, mazsola, mandula

Elkészítés:

A mézet a narancshéjjal és a fűszerekkel egy kis lábosban forraljuk fel. Le kell húzni a tűzről, majd hozzákeverni a margarint. Három tojást fel kell verni robotgépben fehéredésig a cukorral. A lisztet összekeverni a szódabikarbónával. A három keveréket összeforgatni: a lisztet és a mézes keveréket felváltva hozzáadni a tojáshoz. Ha a massza egyenletes, csomagoljuk fóliába, éjszakára tegyük a hűtőbe, így másnapra a tészta megszilárdul és könnyen kezelhető lesz. Fontos, hogy egy éjszakát tudjon pihenni.

Másnap a tésztát két részre osztjuk, az egyik részt visszatesszük a hűtőbe, hogy ne lágyuljon meg. A másikat kinyújtjuk 3-5 mm vastagságúra, utána szúrjuk ki kekszformákkal. Egy felvert tojással kenjük meg a formázott sütiket, díszítsük tetszés szerint magvakkal, majd be kell tolni közepesen meleg (180 fokos) sütőbe. Öt perc alatt készre sül, de nehogy megégjen, mert keserű lesz! Nem kell hetekig pihentetni, már másnap puha, de azonnal is fogyasztható. 

3. Linzer, a csinos vendégváró

A linzer nem maradhat ki, ha vendégváró sütikről van szó! Kedves, formás, falatnyi, és a lekvártól igazi kényeztetéssé válik ez az olvadósan vajas süti.

Hozzávalók:

30 dkg liszt
20 dkg hideg vaj
10 dkg porcukor
fél rúd vanília
lekvár

Elkészítés:

A felkockázott hideg vajat összedolgozzuk a porcukros liszttel és a vaníliával. (Ha van késes robotgépünk, tegyünk bele mindent, és hagyjuk, hogy a gép dolgozzon helyettünk.) Fóliába tekerve fél órára tegyük hűtőbe a tésztát! Lisztezett felületen a tésztát 3-4 mm vastagságúra nyújtjuk, kiszaggatjuk, sütőpapírral bélelt sütőlemezre helyezzük. (Ha nincs linzerszaggató formánk, egy jó nagy pogácsaszaggató és egy pici pálinkáspohár kombinációja is megteszi.) 180 fokos sütőben tíz perc alatt készre sütjük. (Érdemes külön sütni a felső és alsó részeket, mert a lyukas közepű darabok hamarabb megsülnek.) A kihűlt kekszeket betöltjük, pihentetjük, és ha kedvünk tartja, megszórhatjuk porcukorral is. 

4. Szaftos és ízes gyümölcskenyér

Ha a karácsony előtti napokon is estig az irodában robotolunk, ezért nincs időnk több tepsi süteményt sütni, akkor sincs veszve semmi. Csináljunk gyümölcskenyeret! Elegáns, otthonos és finom. 

Hozzávalók:

8 ek liszt
7 egész tojás
6 ek cukor
2 kk sütőpor
1 csipetnyi szódabikarbóna
2 kk őrölt fahéj
4 kk frissen reszelt gyömbér
1 kk őrölt szegfűszeg
2-3 ek méz
5 dkg mazsola
5 dkg kandírozott narancshéj 
5 dkg kandírozott citromhéj
1 citrom frissen reszelt héja
10 dkg egész mogyoró, esetleg mandula

Elkészítés:

A tojásokat a cukorral elhabarjuk, majd kanalanként hozzáadjuk a lisztet, a mézet, a fűszerekkel elkevert sütőport és a szódabikarbónát. Végül beleforgatjuk a gyümölcsöket és a mogyorót is. 170 fokra előmelegítjük a sütőt. Egy gyümölcskenyérformát kikenünk vajjal, majd kilisztezünk. Beleborítjuk a masszát, letakarjuk alufóliával, és harminc percig sütjük. Ekkor végzünk tűpróbát – ha a tészta nem ragad a tűre, a sütemény elkészült.

5. Klasszikus új köntösben: zserbógolyó

A zserbó az egyik legnépszerűbb süteményünk, melyben tökéletes harmóniában van a baracklekvár, a dió és a csokoládé. Golyó alakban tökéletes gasztroajándék, és sietős háziasszonyoknak is nagy segítségére lehet. 

Hozzávalók (30-40 darabhoz):

15 dkg keksz
15 dkg dió
kb. 15 dkg sárgabaracklekvár, amennyit felvesz
20 dkg étcsokoládé

Elkészítés:

A kekszet és a diót összedaráljuk, majd hozzáadunk annyi sárgabaracklekvárt, amennyitől jól formázhatóvá válik. (A diót érdemes 5-10 percre sütőbe tenni, vagy száraz serpenyőben megpirítani, hogy még finomabb legyen.) Kis golyókat gömbölyítünk, majd betesszük őket 30 percre a hűtőbe. A csokoládét felaprítjuk, a kétharmad részét mikróban vagy vízgőz felett megolvasztjuk. Belekeverjük a maradék csokoládét. Ha ez is beleolvadt, egyesével, gyorsan megmártjuk a csokoládéban a golyókat. Alaposan lecsepegtetjük, és egy sütőpapírra sorakoztatjuk őket. Darált dióval meghinthetjük még őket, vagy bele is forgathatjuk, amíg nem szilárdul meg a csokoládébevonat, de simán is hagyhatjuk.

6. Isler

Az osztrák eredetű süteményhez rengeteg recept található a neten, ez egy egyszerű linzertészta, mandulával megbolondítva, házi málnalekvárral és roppanós étcsokoládéval. 

Hozzávalók (20-25 darab 5 cm-es kekszhez):

20 dkg liszt
10 dkg őrölt mandula vagy dió (ha nincs otthon, lehet helyette liszt)
20 dkg hideg vaj
10 dkg porcukor
egy darabka vanília (elhagyható)
20 dkg sűrű lekvár (az én kedvencem málnalekvárral készül)
25 dkg étcsokoládé

Késes aprítóban vagy az ujjbegyeinkkel összedolgozzuk a hideg, felkockázott vajat, a lisztet, az őrölt mandulát / diót, a porcukrot és a vaníliamagokat. Ha összeállt a tészta, műanyag fóliába csomagoljuk, legalább egy órára hűtőbe tesszük. Lisztezett felületen átgyúrjuk a tésztát, 4 mm vastagságúra kinyújtjuk. Lisztezett pogácsaszaggatóval korongokat szúrunk ki a tésztából, sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, 160 fokra előmelegített sütőben 10-12 perc alatt készre sütjük. A kekszeket a tepsin hagyjuk kihűlni, majd óvatosan leemeljük. Két korong közé teszünk egy teáskanál lekvárt. Néhány órán át pihentetjük a süteményt.

A csokoládét felaprítjuk, a háromnegyed részét vízgőz fölött vagy mikrohullámú sütőben megolvasztjuk. Az olvadt csokoládéhoz keverjük a maradék csokoládét, addig keverjük, míg az összes elolvad benne. Ekkor óvatosan megmártjuk benne a korongokat, sütőpapírra tesszük, megszórjuk egy kevés szeletelt mandulával.

7.  Méltatlanul mellőzött csoda: mákos guba

Ne csak a bejglibe tegyünk mákot! A mákos gubában csodálatos új életre kelnek a szikkadt kiflik, és egy kis ügyeskedéssel az ünnepi asztal dísze is lehet ez az egyszerű és hagyományos süti.

Hozzávalók (22 cm-es tortakarikában készítve):

40-50 dkg kifli (azaz 5-6 nagy kifli)
20 dkg darált mák
1 liter tej
5 tojássárgája
15 dkg cukor
1 kezeletlen citrom héja
egy kis darab vanília
egy kis darab vaj
7,5 dkg tojásfehérje (ez nagyjából az öt tojás fele)
15 dkg finom szemű kristálycukor
porcukor

Elkészítés:

A kifliket hosszában félbevágjuk, majd felkarikázzuk. A tejet megmelegítjük a vanília kikapart magjaival és a citrom finomra reszelt héjával. Nem kell forrnia, de legyen elég meleg. Ameddig melegszik a tej, szétválasztjuk a tojásokat. A sárgájukat kikeverjük a cukorral. A forró tej felét vékony sugárban hozzácsurgatjuk, közben folyamatosan keverjük egy habverővel. Az egész mehet vissza a maradék tejhez a fazékba. Közepes lángon, állandó keverés mellett kissé besűrítjük. Hozzáadjuk a mákot, és az egészet a felkarikázott kiflikre öntjük. Alaposan összeforgatjuk, majd átszedjük a vékonyan kivajazott tortaformába. 180 fokos sütőben 25 percig sütjük.

A sütési idő felénél elkészítjük a habot. A tojásfehérjék felét, 7,5 dekát kicsit felhabosítjuk a cukorral egy fémtálban. (A kristálycukrot érdemes kicsit megdarálni, ha tudjuk.) Közben egy lábasban kevés vizet forralunk. A vízgőz fölé tesszük a tálat, folyamatosan keverjük a habverővel a tojást, amíg el nem érjük a 45 fokot (ha nincs hőmérőnk, ellenőrizhetjük az ujjunkkal is, ha már melegebb, mint a testhőmérsékletünk, akkor jó). A tálat levesszük a gőzről, megtöröljük a külsejét, és elektromos habverővel kihűlésig keverjük. Szép fényes, kemény habot kapunk. Átszedjük egy sima csövű habzsákba a meringue-et, és a megsült guba tetejére szép sorjában kis sipkákat nyomunk. Kevés porcukrot szitálunk rá.

Négy-öt percre visszadugjuk a sütőbe a süteményt. Utána hagyjuk langyosra hűlni, levesszük a tortakarikát, és tálalhatjuk is. (Ha úgy látjuk a hab felkenése előtt, hogy elég masszív a guba állaga, óvatosan körülvághatjuk, leválaszthatjuk a tortaformát, akkor a szélére is tudunk nyomni a habból.)

8. Jóféle puszedli

Kevesen készítjük otthon, pedig biztos a siker: elegáns külső, szaftos belső, tökéletes ízharmónia. 

Hozzávalók kb. 30 darabhoz:

350 g liszt
40 g porcukor
120 g méz
45 g olvasztott vaj
2 tojás
2 ek. tej
1 tk. sütőpor
2 tk. mézeskalács fűszerkeverék (fahéj, szegfűszeg, kardamom, szerecsendió)
kb. 30 szem aszalt szilva (ha nagyok, a fele is elég)

A bevonáshoz:

2 tojásfehérje
160 g porcukor

Elkészítés:

Az aszalt szilva kivételével a puszedlik hozzávalóit (liszt, porcukor, méz, olvasztott vaj, tojás, tej, sütőpor, mézeskalács fűszerkeverék) alaposan összegyúrjuk. Az így kapott tésztagombócot alufóliába csomagolva fél órára a hűtőbe tesszük pihenni. A tésztából diónyinál kicsit nagyobb darabot csípünk le, a kezünkkel szétlapítjuk, belecsomagolunk egy szem aszalt szilvát (ha nagyok a szemek, felezzük el), és gömbölyítjük. Sütőpapírral bélelt tepsire ültetjük, és a kezünkkel egy kicsit lenyomjuk, hogy puszedli formájú legyen, ne szabályos gömb. Ezt addig folytatjuk, míg az összes tészta el nem fogy. 180 °C-ra előmelegített sütőben kb. tíz perc alatt megsütjük, majd hagyjuk kihűlni.

A bevonathoz a tojásfehérjéhez adjuk a porcukrot, és vízgőz fölött kemény habbá verjük. Ebben egyenként megmártjuk a kihűlt puszedliket. 50 °C-ra előmelegített sütőben, résnyire nyitott sütőajtó mellett megszárítjuk a mázat: akkor jó, amikor már teljesen matt lett, és nem ragad az ujjunkhoz. Ha nem szeretjük porcukros bevonattal a puszedlit, bevonhatjuk étcsokoládéval is. Kb. 200 gramm csokoládéra lesz szükségünk. A csokoládé negyedét nagyon apróra vágjuk. A többi csokoládét vízgőz fölött vagy mikrohullámú sütőben megolvasztjuk, majd hozzákeverjük az apróra vágott csokoládét. Ebben egyenként megmártjuk a puszedliket, majd sütőpapírra ültetjük, míg a csokiburok megdermed. A kész puszedliket légmentesen záró dobozban tároljuk.

9. Mézes kiflike instant karácsonyozáshoz

Ez a recept tökéletes választás, ha gyors, illatos, karácsonyi hangulatú sütit keresünk, nem szeretnénk kockáztatni, és nincs időnk álló nap írókázni a mézeseket. 

Hozzávalók (kb. 25 darabhoz):

15 dkg liszt
1 kk. mézeskalács fűszerkeverék
1 kk. sütőpor
8 dkg vaj
10 dkg cukor
1 tojás sárgája
3 ek. porcukor
citromlé

Elkészítés:

A lisztet, a fűszerkeveréket és a sütőport elkeverjük. A vajat és a cukrot habosra keverjük, hozzámixeljük a tojássárgáját, majd a száraz hozzávalókkal összegyúrjuk. A tésztát elfelezzük, két, kb. 15 centis rúddá nyújtjuk. Húsz percre hűtőbe rakjuk, majd kb. egy centis darabokra vágjuk, melyeket kisujjnyi rúddá nyújtunk, meghajlítjuk, a végét csúcsosra formázzuk. Egymástól távolabb sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, 175 fokra előmelegített sütőben kb. 10-12 perc alatt megsütjük. A porcukrot kevés citromlével tejfölsűrűségűvé keverjük, csíkozva a kiflikre csorgatjuk.

10. Csodás apróság, klasszikus vaníliás kifli

Ez a vaníliás kifli bizony maga a félórás csoda. Csupán ennyi ideig tart elkészíteni, és szinte rögtön üres is a tányér. Roppant egyszerű, viszont nem ér spórolni, tessék vajat és igazi vaníliát használni hozzá, ígérjük, csodás lesz a végeredmény. Akár az ünnepek előtt egy héttel is el lehet készíteni, nem lesz semmi baja, csak jól dugjuk el egy dobozban a család elől!

Hozzávalók (kb. 40 darabhoz):

20 dkg liszt
15 dkg hideg vaj
7 dkg darált mandula (ha nincs, akkor dió vagy mogyoró is jó)
3 dkg porcukor

vaníliás porcukor a hempergetéshez

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit alaposan összegyúrjuk. (Ha van késes robotgépünk, csak tegyünk bele mindent, és hagyjuk, hogy a gép dolgozzon helyettünk.) Ennél a lépésnél fóliában hűtőbe is tehetjük, ha nem tudjuk azonnal kisütni. Kis darabokat csípünk le a tésztából, golyót formázunk belőle a tenyerünkkel, majd kis nudlikat, végül kiflivé hajlítjuk. Sütőpapírral bélelt sütőlemezen, 180 fokra előmelegített sütőben 13-15 perc alatt készre sütjük. (Épphogy csak egy picikét kell a végének színt kapnia, és készen is van). Még melegen meghempergetjük a vaníliás porcukorban.