A projekt augusztus 15-én vette kezdetét, részletes tájékoztatóját szeptember 20-án tartották. Szerdán délelőtt Gúr Péter Attila, a MESZEGYI megbízott intézményvezetője, valamint a projekt szakmai vezetője részletesen beszámolt a pályázat céljáról.

– A szociális segítségnyújtás az oktatási intézményekben rendkívüli figyelmet érdemel, fontos a folyamatos fejlesztése. Ahhoz, hogy a gyermekek védelmét, szociális segítését a legmagasabb szinten tudjuk végezni, szükséges a szociális segítés eszköztárának kialakítása és megjelenítése – fogalmazott Gúr Péter Attila.

A jól képzett szakemberek jelen lesznek az óvodákban és az iskolákban, hogy helyben tudjanak segítséget nyújtani; itt saját készségeiket és kompetenciájukat is tudják majd fejleszteni. A család-és gyermekjóléti központok illetve a köznevelési intézmények között szakmai együttműködés jön létre.

– 2016-ban a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok felállásával illetve a Szociális és gyermekjóléti alapellátás átszervezésével elindult egy olyan szakmai folyamat, amely a prevenciós tevékenységet erősíti meg. Olyan szolgáltatások kerülnek majd a jövőben beépítésre az ellátórendszerbe, amelyek ezeket a feladatokat hatványozottabban segítik – tudtuk meg az intézményvezetőtől.

A közelmúltban a köznevelési törvény átalakulásával az ifjúsági segítőmunka az iskolákban átszerveződött, igazgatói feladatellátásba került, és ennek következményeképp több iskolában is megszűnt a gyermekvédelmi feladatokat ellátó gyermekvédelmi felelősi munkakör. Ebből fakadóan, ez a fajta új szolgáltatás részben kívánja pótolni ezt is, és még többet szeretne nyújtani az iskolába járó gyermekek számára.

– A 2018/19-es tanévtől lesz kötelező feladatellátás a család és gyermekjóléti központok számára az ifjúsági, iskolai, óvodai segítőmunka bevezetése. Ez a projekt arról szól, hogy gyakorlatban a bevont intézményekkel megpróbáljuk ezeket a feladatokat előre megvalósítani, és a minisztérium fel kívánja használni az ez évben szerzett tapasztalatokat a jövőre esedékes végleges bevezetés előtt – részletezte Gúr Péter Attila.

A módszertan kidolgozásában tehát az itt szerzett tapasztalatokat kívánják majd beépíteni a jövőben kötelező feladatellátásként megjelenő szabályozásba. Tehát a jövőben nem az iskola által alkalmazott szakemberek fogják ellátni ezt a szociális feladatkört, hanem a család és gyermekjóléti központok alkalmazásában álló szociális munkások fognak az iskolákban, óvodákban dolgozni.

A kezdeményezésnek több célcsoportja van. Az adott település óvodáiban, az általános iskoláiban és a középfokú köznevelési intézményekbe és kollégiumaikba járó gyermekeken, fiatalokon kívül az érintett szülők, nevelőszülők és gondviselők is szorosan kapcsolódnak a programhoz. Természetesen az óvodapedagógusok, pedagógusok, az érintett köznevelési intézmények közösségeinek bevonása sem maradhat el.

– Gyakorlatilag a tevékenységük a prevenció, amely annyiban több és annyiban más, mint a korábbi gyermekvédelmi felelősi munka, hogy egyrészt a mindennapok során kapcsolatot kell tartaniuk a szülőkkel, a gyerekekkel, illetve a pedagógusokkal. A problémajelzésekben egyfajta híd szerepet fognak betölteni a gyermekjóléti szolgálatok között, hiszen saját munkatársaik felé talán hamarabb fogják tudni jelezni azokat a problémákat, amelyek eddig talán a jelzőrendszeren keresztül nem ilyen gyorsan jutottak el – fogalmazott a szakmai vezető.

A projektben Miskolc Járás 7 településén (Miskolc, Onga, Sajóbábony, Bőcs, Hernádnémeti, Újcsanálos és Ónod), 17 köznevelési intézmény, 30 feladatellátási hellyel vesz részt. A programba bevont gyermekek, tanulók létszáma összesen 8 292 fő.