Toroczkai László – aki a Jobbik május 12-én lezajlott tisztújításán alulmaradt a szavazatok 54 százalékával elnökké választott Sneider Tamással szemben – kedden Budapesten, a párt Villányi úti irodája előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: pénteken hét jobbikos polgármester és számos jobbikos középvezető vett részt azon gyűlésen, amelyen döntöttek arról, hogy Mi magunk néven a Jobbikon belüli platform létrehozását indítványozzák.

„Szeretnénk még ezt a politikai közösséget, amely jelenleg a Jobbik keretein belül működik, visszaterelni a Jobbik alapító okiratában lefektetett szellemiséghez és bízunk abban, hogy még korrigálható az az irány, ami az elmúlt időszakban látható volt” – indokolta a platform alapítását Ásotthalom polgármestere, aki Devecser, Cserháthaláp és Nagytőke szintén jobbikos polgármestereinek társaságában tartotta a sajtótájékoztatót.

Jelezte: a párt elnöksége dönthet a platform jövőjéről, hiszen a Jobbik mostani alapszabályában nincs platformra vonatkozó szabály, de nem is tiltja semmi annak létrehozását. Torockai László közölte, ha szükséges, kezdeményezik az alapszabály módosítását, de tulajdonképpen a platform péntek óta már működik. Mint mondta, az alapszabály-módosításról a Jobbik kongresszusa dönthet, és érzése szerint meg is lenne a többsége egy ilyen módosításnak.

Kérdésre válaszolva úgy vélte: ha az elnökség elutasító a platformmal szemben, az akár pártszakadáshoz is vezethet. A felelősség az elnökség és a pártigazgató kezében van – mondta Toroczkai László, aki szerint ugyanakkor jobb lenne egyben tartani a Jobbikot. Jó hírnek nevezte, hogy levelezés indult közte és Sneider Tamás Jobbik-elnök között.

Közölte: a platform június 23-án Ásotthalmon „zászlóbontó gyűlést” tart, amelyre több száz, több ezer embert várnak. Nemcsak a Jobbik jelenlegi tagjait, hanem mindazokat, akik a Jobbik alapító okiratában foglalt szellemiséggel szimpatizálnak, de már vagy elhagyták a Jobbikot, vagy eddig nem érezték úgy, hogy megfelel számukra a párt által az elmúlt két évben követett stratégiai irány – fejtette ki Toroczkai László.

Kérdésre azt mondta, szeretnék június 23-ig lefolytatni az elnökséggel a platformról szóló tárgyalásokat, így ez határidőként is felfogható.

Toroczkai László a platform céljaként azt határozta meg, hogy újra elővegyék azokat a magyarság számára fontos nemzetstratégiai kérdéseket, amelyekből semmilyen politikai taktika miatt nem kívánnak engedni. Ilyennek nevezte a  migráció, a kivándorlás, „a magyar-cigány együttélés”, a trianoni békeszerződés és a határon túli magyarok ügyét, amelyek szerinte háttérbe szorultak az elmúlt években. Kérdésre válaszolva a platform lényegének azt nevezte, hogy visszaadják a Jobbik mozgalmi jellegét, ami az elmúlt két évben elveszett. „Szeretnénk a Jobbik foglyul ejtett lelkét visszaadni a Jobbiknak és a jobbikosoknak” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a platform szeretné, ha a Jobbik, ahogyan korábban, megmaradna a balliberális tömb és a Fidesz között, és nem simulna be az ellenzéki tömbbe, amelyhez szerinte „természetszerűen” soha nem tartozott. Szeretnénk a függetlenséget is megőrizni a továbbiakban – mondta.

Jelezte: mivel a platform alapításának gondolata jobbikos polgármesterektől származik, szeretnék segíteni a Jobbik felkészülését az önkormányzati választásokra.

Toroczkai László úgy vélte: a platform „nagyjából a fele lehet Jobbik tagságának”, és a hét alapító polgármesterén túl további jobbikos településvezetők csatlakozása is várható.

Kérdésre elmondta, hogy a pénteki gyűlésen a Jobbik parlamenti frakciójából többen részt vettek, közülük Dúró Dóra például már csatlakozott a platformhoz, de szerinte várható más képviselők csatlakozása is. Novák Elődöt nevezte meg még a platform tagjaként.

Jobbik: az alapszabály nem teszi lehetővé platform létrehozását

Az alapszabály nem teszi lehetővé platform létrehozását a Jobbikban, a párt elnöksége csütörtökön foglalkozik Toroczkai László kezdeményezésével – közölte az ellenzéki párt szóvivője kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Jakab Péter kijelentette: a platformnak nincs létjogosultsága, mert az alapszabály nem teszi lehetővé a létrehozását, és emellett a Jobbik ragaszkodik a 2003-as alapító-okirathoz, miszerint a párt a nemzet egészét képviseli. „Párton belül létrehozni egy másik pártot, az a párt ellen hat” – fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy kizárás is lehet-e a platformalapítás következménye, Jakab Péter azt mondta, akár még ez is előfordulhat, ha valaki szembemegy az alapszabállyal vagy a párt elnökségének akaratával, illetve a kongresszus döntésével, de ezt az elnökség dönti el.

Emlékeztetett arra, hogy az MSZP-ben vannak platformok, de szerinte ott sem működnek. Úgy folytatta: nem kívánják az MSZP útját járni, a Jobbik azt az utat akarja járni, amely arról szól, egységesen állnak ki a nemzeti-néppárti politika mellett.

Elmondta, nem tartanak attól, hogy pártszakadás lesz. Lehetséges „lemorzsolódás”, hiszen az elmúlt években is voltak olyanok, akik távoztak a pártból – tette hozzá. Azt mondta, nem hiszi, hogy a Jobbik politikusaiból új párt jönne létre, vagy ha mégis, akkor az gyorsan el is tűnhet a politika süllyesztőjében, mint a Magyar Hajnal vagy a Magyar Főnix Mozgalom.

Jakab Péter azon véleményének is hangot adott, hogy a Jobbik azért nem tud visszatérni az eredeti irányához, mert nem is tért el attól. Kifejtette: már a 2003-as nyilatkozat deklarálta a néppártosodást, ez teljesedik most ki.

Kitért arra, hogy Szente Béla, Monorierdő és Baumgartner László, Bánokszentgyörgy jobbikos polgármestere jelezte, visszaéltek nevükkel, nem vesznek részt a platformban. Hozzátette: Jámbor Márk, a párt egyik regionális igazgatója is jelezte, hogy ő sem adja nevét ehhez a platformhoz.