A magyar igazságügyi tárca vezetője a koszovói fővárosban találkozott a nyugat-balkáni ország igazságügyi miniszterével, Abelard Tahirivel, akivel egyezményt írt alá az elítéltek átszállításáról, illetve a kiadatásról. Az igazságügyi tárcák együttműködéséről is szó volt, amelynek keretében szakértőket cserél a két minisztérium. Ezzel kapcsolatban Trócsányi László felajánlotta, hogy egy koszovói szakember két hónapon keresztül a magyar Európa-ügyi államtitkárságon dolgozhat. 

A miniszter kiemelte: koszovói kollégájának tolmácsolta a magyar kormány nagyrabecsülését azokért az erőfeszítésekért, amelyeket Pristina a jogállamiság megerősítése, valamint a szervezett bűnözés elleni harc érdekében tett.

Flamur Sefaj belügyminiszterrel a rendőri együttműködés jelentőségéről beszélt Trócsányi László, aki kiemelte, hogy koszovói partnerei teljes megértést mutattak a magyar migrációs politikát illetően.

A Ramush Haradinaj miniszterelnökkel folytatott eszmecserén az igazságügyi miniszter leszögezte: Budapest támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Pristina a vízummentesség megszerzéséért, illetve a nemzetközi szervezetekben való tagság elnyeréséért tesz. A koszovói kormányfő megköszönte a jelentős magyar jelenlétet, a KFOR-ban, vagyis a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderőben. A négyezer tagú haderő 400 tagja magyar, és ezzel Magyarország a harmadik legnagyobb állománnyal rendelkező ország a KFOR-ban. 

A koszovói fél jelezte, hogy aktívabb gazdasági kapcsolatok kialakításában érdekelt, elsősorban a vízügy területén van lehetőség komoly fejlesztésekre, hiszen az ország egy részében az ivóvíz biztosítása komoly problémát jelent. 

Trócsányi László elmondása szerint a pristinai politikusok nagyra értékelték azt is, hogy a Stipendium Hungaricum program keretében 49 koszovói fiatal tanulhat Magyarországon. 

A magyar tárcavezető mindhárom találkozóján jelezte, hogy Budapestnek Pristina és Belgrád is stratégiai partnere, és Magyarországnak, de a két érintett országnak is az az érdeke, hogy a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok rendeződjenek. 

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban azóta sem hajlandó elismerni azt. A két ország között 2013-ban uniós közvetítéssel kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd. Trócsányi László kiemelte, hogy a két ország viszonyának rendezése a feltétele annak, hogy Koszovó a nemzetközi intézményekben szerepet tudjon vállalni, illetve hogy azok az országok, amelyek ma még nem ismerték el Koszovót – Spanyolország, Románia, Szlovákia, Görögország és Ciprus – pozitív döntést hozzanak a kérdést illetően.

Trócsányi László a látogatás lezárásaként a Pristinai Egyetemen tart előadást Magyarország az Európai Unióban címmel.