Érettségi - matematika. Juhász Ákos képgalériája.

A középszintű matekérettségi második részét 135 perc alatt kellett megoldani. A második feladatsor is két egységből állt: az elsőben van három, egyenkét 9-14 pontos feladat, amely több részkérdésből áll, ezek közül mindegyiket meg kell oldani: az egyik egy összetett geometriai feladat, a diákoknak egy trapéz területét és egy háromször szögeit kell kiszámolniuk. Egy másik feladat megoldásához a számtani sorozatokkal és az elsőfokú függvényekkel kapcsolatos tudásukat kell használniuk. Ezek a példák összesen 36 pontot érnek.

A feladatsor végén a diákok találnak három, egyenként 17 pontos feladatot is, ezek közül csak kettő kell kiválasztaniuk és megoldaniuk. Természetesen ezek a legnehezebb példák, több részből állnak, általában több témakört is érintenek. Ezek között szerepel egy dominós példa, amelynek megoldásához a valószínűségszámításról szerzett tudást is használni kell. A diákok választhatnak egy igen aktuális - fagylalttölcsérekkel és különböző ízű fagylaltokkal kapcsolatos - térgeometriai feladatot is, valamint egy, az iskolások internetezési szokásairól és wifi-routerekről szóló összetett matekpéldát.

Típusfeladatokat is kaptak az érettségizők

A középszintű matekérettségi második részének első három – egyenként 11-14 pontos, kötelezően megoldandó – feladata korrekt az Eduline által megkérdezett szakértő szerint, az egyenletmegoldással kapcsolatos példához nem feltétlenül van szükség a 12. évfolyamos tudásra. A háromból kettő típusfeladat, ilyet sokat gyakorolnak a diákok a matekórákon, az utolsó – számtani sorozatokkal foglalkozó – feladat azonban „trükkösen van megfogalmazva, elképzelhető, hogy a diákok egy része kétségbeesik a példa láttán”.

Választható feladatok: az egyik példa nagyon hosszú

Az Eduline által megkérdezett szakértő szerint a három választható feladat közül a legtöbben valószínűleg az első, dominókról szóló logikai-valószínűségszámítási példát fogják kihagyni. „Bár nem kiemelkedően nehéz, de a feladat leírása majdnem egyoldalas, vagyis sok idő kell ahhoz, hogy a diákok alaposan végigolvassák, sokan emiatt fognak megijedni ettől a példától” – magyarázta.

A fagylalttölcsérről szóló térgeometriai feladat, valamint a diákok internetezési szokásait taglaló összetett feladathoz hasonló előfordult már a korábbi évek matekérettségi feladatsoraiban. „Az utolsó három feladatban vannak olyan részkérdések, amelyeket magabiztos matektudás nélkül, a logika használatával meg lehet válaszolni, így értékes részpontokat lehet szerezni – a kérdés csak az, hogy a matekból gyengébb diákok észreveszik-e ezt, belekezdenek-e a legtöbb pontot érő, legösszetettebb példákba” – tette hozzá a szakértő.

Könnyen meg lehet szerezni a kettest?

„A kettest magabiztos függvénytáblázat-használattal meg lehet szerezni, mert az első részben a könnyebb összefüggéseket kellett alkalmazni, a második részben is vannak vadászható pontok, ha valaki csak egy-egy feladatrészt meg tud oldani, azzal már közelebb kerül a minimumpontszámhoz” – mondta a szakértő, aki szerint jó döntés volt, hogy idén is úgy alakították ki a feladatsort, hogy azok is szerezhessenek részpontokat, akik az összetett példákat nem tudják megoldani.

Az idő – középszinten a második rész öt feladatára összesen 135 percet kaptak a diákok – a legtöbb vizsgázónak elegendő lesz, de a kevésbé felkészült vizsgázók kicsúszhatnak a 135 percből.