– Ünnepi közgyűlésünk az 500 éves reformáció ünnepségsorozatában annak a dicső időszaknak állít emléket, melyben a református egyház vezetői és Miskolc város elöljárói együttesen sikerrel igazgatták a város ügyeit a miskolciak közmegelégedésére – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kriza Ákos polgármester.
– Ma ugyanakkor nem csak egykori nagyjainkra, cselekedeteikre, és a reformáció miskolci elterjedésére jöttünk emlékezni, hanem meg is szeretnénk erősíteni a református egyház és a városvezetés szövetségét, amely egykor létrejött a város magisztrátusában – hangoztatta Kriza Ákos. Mint mondta, ezzel megerősítjük hitünket és elkötelezettségünket abban is, hogy egy közösség életében a lelki gyarapodás a hit által ugyanolyan fontos - ha nem fontosabb - mint az anyagi gyarapodás.
Ez a szemlélet vetette meg annak a protestáns etikának az alapjait, amely Kálvin tanai mentén új közösség kiépítéséhez vezetett az európai keresztény világban. „Kiválasztottságunk, hivatásunkban jelentkezik, s a fáradhatatlan hivatalvégzés pedig elűz minden hitbéli kételyt, és Isten dicsőségére szolgál” – idézte Weber gondolatait Miskolc polgármestere.
A közgyűlés legfőbb célja az ünnepi évfordulón, visszaemlékezni Miskolc történetére a reformáció időszakában. Keresni mi az üzenete az egykori atyáknak a mai önkormányzati és egyházkormányzati atyák számára - zárta beszédét Miskolc polgármestere.
Ezt követően Dienes Dénes, egyháztörténész, a Sárospataki Református Kollégium gyűjteményének igazgatója tartott előadást Miskolc város reformációjáról.
– Luther Márton már túl volt egy személyes reformáción, amikor 1517-ben kitűzte a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételét – fogalmazott Dienes Dénes. – A 95 tétel tulajdonképpen nem volt már, mint személyes hitélményének közzététele, az egyházi bűnbocsánat kérdésében. Ez a személyes meggyőződés egy olyan folyamatot indított el, amely megváltoztatta Európa földrajzi, politikai, gazdasági, hittani, egyházszervezeti helyzetét. Beindított egy olyan mozgást, amely egyben válasz is volt a korabeli Európa nagy válságára. Ennek a válságnak a fókuszában az egyház válsága volt – hangsúlyozta.
Az egyháztörténész kiemelte: a 16. században az egyház és a társadalom elválaszthatatlan volt egymástól. Éppen ezért az egyház válsága megbetegítette a társadalmat is. A magyar királyság is válságban volt, amelyet tovább mélyített a török nagyhatalom megjelenése határainknál. Erre a válságra is a reformáció volt az a válasz, amely kivezető utat mutatott, megválaszolta a felvetődő sorskérdéseket, erőt adott és kivezető irányt mutatott a válságból való kitöréshez.
Dienes Dénes beszédében szólt az önkormányzatiságra való törekvésről, a helyi egyház irányításának kérdéséről, a korabeli mezővárosok magisztrátusáról, és arról is, milyen szorosan összefonódtak a mezővárosi törekvések a reformáció törekvéseivel. Beszédében arra is kitért, hogy a magyaroknak fenntartásai voltak a reformációval szemben Mohács előtt, s szólt Dévai Bíró Mátyás 1542-es miskolci megjelenéséről is. Beszédének végén úgy fogalmazott: a 21. századi válságra ugyanaz az a válasz, mint anno a 16. századira volt: vissza a Szent Íráshoz, Isten igéjének tiszta hirdetéséhez, az ő követése ad kivezető utat.
Kiss János, alpolgármester Miskolc városa és a történelmi egyházak partnerségi lehetőségei címmel tartott előadást.
– A cím utolsó szava az, hogy lehetőség – fogalmazott az alpolgármester. – A Magyar Értelmező Szótár a lehetőség szót a következőképpen definiálja: az esély ténye, hogy egy hatás, változás bekövetkezhet, egy cél megvalósulhat, egy dolog létrejöhet, vagy egy jelenség megtörténhet. Van még munkánk abban a tekintetben, hogy ezt az együttműködést – ami jelen esetben inkább az operatív ügyekre összpontosít – a jövőben a stratégiai ügyek szintjére tudjuk emelni – hangoztatta Kiss János.
Az alpolgármester utalt arra a 200 évre, amelyről Dienes Dénes beszélt, amikor szoros együttműködés volt az egyház és a város között Miskolcon. – Semmiféle unió nem működhetett volna, önkormányzat és egyház között, ha a stratégiák tekintetében nem lett volna egység – fogalmazott. Mint mondta, kell a pozitivitás, a tervezés, kell, hogy jó tervek legyenek, s meglegyen a felek közötti bizalom, a szükséges bizalmi háló.
Ábrám Tibor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka Az egyház jelen hitéleti, kulturális, művészeti, oktatási, diakóniai szerepe a város életében címmel tartott előadást, majd ismertették és aláírták az ünnepi nyilatkozatot.
A közgyűlés menetét a Lévay József Református Gimnázium Kamarakórusa zenei betétekkel színesítette.
További hírek
Olvasnivaló
Népszerű
Népszerű videó
Ajánlat
