10.06 Közérdekű bejelentések

Bartha György (MSZP) az arnóti építőközösség kapcsán szólalt fel, akik szerinte „jogos jussukra” várnak. Az önkormányzati képviselő elmondása szerint tovább romlott a Köztársaság és a Tokaji utca állapota a szennyvízberuházás miatt, mint fogalmazott, már „tankcsapdák” alakultak ki.

Üszögh Lajos, a MIVÍZ Kft. ügyvezetője elmondta, folyamatosan tárgyalnak a kivitelezővel, úgy tudják, külön cég végzi a helyreállítást. Pfliegler Péter alpolgármester hozzátette, éppen tegnap adott választ hasonló ügyben; minden egyes hibát meg fognak csináltatni a kivitelezővel, mert az elmúlt év végén nem úgy dolgozott, ahogy kellett volna. Hozzátette, ezt már leegyeztették, csak olyan munkát vesznek át, amely megfelelő. Ha az időjárás engedi, meg fogják csináltatni, addig pedig türelmet kér mindenkitől.

Tompa Sándor (DK) az auschwitzi haláltábor felszabadításának hetvenedik évfordulója kapcsán szólalt fel. Felhívta a figyelmet, hogy Miskolcon semmilyen megemlékezést nem szerveztek az elhurcolt és megölt 16 ezer miskolci zsidóra. Kezdeményezte, hogy a városvezetés társadalmi, lakossági egyeztetés után alakítson ki megfelelő holokauszt-emlékművet.

Fodor Zoltán (MSZP) arra kérte a városvezetést, hogy a Klapka utcai játszóteret őrző két polgárőr juttatásához járuljon hozzá az önkormányzat.

Pfliegler Péter alpolgármester elmondta, minden miskolci javat meg kell őrizni, arra mindenkinek oda kell figyelni, és merni kell szólni, ha rongálást tapasztalnak. Hozzátette, a polgárőrségnek ingyen kell ezt megtenni, az önkormányzat a szervezetet támogatja, nem a tagjait. 

Hollósy András (KDNP) emlékeztetett, ma 105 éve alakult meg a DVTK. Az évforduló egyik legszebb ajándéka, hogy nem 4,5, hanem 8 milliárd forintért újulhat meg a diósgyőri stadion. Ennek kapcsán egy köszönőlevél megfogalmazását javasolta. Ma 105 darab limitált sálhoz is hozzá lehet jutni a Kocsonya Farsangon, hívta fel a figyelmet.

Nagy-Korsa Judit (Együtt) arról kérdezett, a városvezetésnek szándékában áll-e lobbizni az emlegetett BMW-beruházásért. Szólt arról is, hogy a Vászonfehérítő és a Bársony János utca lakói panaszkodnak, hogy nem lehet a villamosmegállóhoz jutni a megállói rács miatt, mert nagyot kell kerülni a Szent Annánál.

Kriza Ákos polgármester elmondta, van gazdaságfejlesztési stratégiája a városnak, nem véletlenül választotta Miskolcot a Takata. Az egyetemmel közös irányokat határoznak meg, ipari parkok kialakításában kezdeményező volt a város, mely kiemelt státuszt kapott és új ipari park építését is támogatta az állam. A BMW azonban azt nyilatkozta, még gyárépítésről sem döntöttek, nemhogy arról, melyik országban történne ez meg, de Miskolc természetesen figyel és készen áll lépni, ha kell, hangsúlyozta a városvezető.

Pakusza Zoltán (Jobbik) megköszönte a Taksony utca rendezését a MIVÍZ-nek. Az Almás utca ivóvíz-bevezetéséről érdeklődött. A Tárnatér utca árokrendszere balesetveszélyes elmondása szerint, a javítás munkáit nem fejezték be határidőre. A Torontáli és a Tátra utcában élők a jegenyefák kivágását kérik, mert öregek, korhadtak, balesetveszélyesek.

Kovács László (KDNP) a Diósgyőri Természetbarát Sportklub levelét adta át, melyben arról esik szó, hogy a decemberi ónos eső után a turistaházat kár érte, amit nem tudnak önerőből megjavítani, segítséget kérnek hozzá. Az önkormányzati képviselő köszönetet mondott a Hegyalja utcai játszótér átadásáért, a Köln utcai zebra áthelyezését viszont nem tudja elfogadni.

Singlár Zsolt, az MVK Zrt. igazgatója elmondta, több mint hatvan gyalogátkelő keresztezi a villamospályát, ami jelentősen lassítja a villamost, jelenleg forgalomtechnikai felmérés zajlik ezzel kapcsolatban.

Hubay György (Fidesz) elmondta, hozzá olyan kérés nem érkezett, hogy a Szent Anna térnél át kellene helyezni a zebrát.

Jakab Péter (Jobbik) szerint inkább lenne bátor ellenzéki vezetése a városnak, mert a kormánypártiak nem támogatták azt a javaslatot, hogy forduljanak a kormányhoz azzal, hogy ugyanakkora bért kaphasson egy miskolci dolgozó, mint egy dunántúli. A miskolciak béremelése mindennél fontosabb, azt gondolta, ebben konszenzus lehet, de véleménye szerint a kormánypárti képviselők bebizonyították, hogy nem nyitottak a miskolciak problémáira.

Kriza Ákos szerint meg kell nézni, milyen figyelem irányult Miskolcra, és mit sikerült elérni. 92 milliárd érkezett gazdaságfejlesztésre, olyan méretű zöldmezős beruházás érkezett, amilyen nyolc éve nem volt az országban, 2,5 milliárdos támogatás érkezik Miskolctapolcára, és más fejlesztések is folyamatban vannak.

A végszavazáson végül minden előterjesztés zöld utat kapott. A következő közgyűlés tervezett időpontja március 5.

9.10 Városfejlesztés, üzemeltetés

Városfejlesztéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos kérdések következtek. Ezek a „Javaslat Miskolctapolca gyógyhellyé nyilvánítási eljárásának jóváhagyására”, a „Javaslat a Miskolc, Szántó Kovács János út 23 664 hrsz-ú járdaleszakadás helyreállításával kapcsolatos döntések meghozatalára”, a „Javaslat a Jelenlét programmal kapcsolatos együttműködési és támogatási megállapodás megkötésére, együttműködés kiterjesztésére”, valamint a „Javaslat a Miskolcon működő és betelepülő vállalkozások munkavállalóinak lakhatási programjára”.

Pfliegler Péter elmondta, a Szántó Kovács utcát a nyáron helyreállítják, a pályázatot benyújtották a 21 milliós tervezett költség hetven százalékára. Az alpolgármester hangsúlyozta, az elmúlt évek bizonyították, hogy a munkahelyteremtésben jó úton járnak, négyezer embernek tudtak munkát és így jobb életminőséget adni. Azon vannak – fűzte hozzá –, hogy folytassák a munkahelyteremtést. Ezzel kapcsolatban Pfliegler Péter ismertette, több cégvezető jelezte már, hogy szükség lenne a dolgozók lakhatását megoldani. Az előterjesztés azt tartalmazza, hogy egyszeri bérlőkijelölési lehetősége legyen a vállalkozásoknak, a megfelelő biztosítékok mellett. Az idetelepülő és visszatelepülő dolgozók számára is biztosítani kell a lakhatást, fűzte hozzá az alpolgármester.

Simon Gábor (MSZP) hangsúlyozta, számukra is fontos a munkahelyek teremtése és megtartása. Ezzel kapcsolatban előálltak egy javaslattal, és – mint a szocialista képviselő fogalmazott – „meglepetésükre” született egy olyan sürgősségi előterjesztés, amely ugyanezt tartalmazza. Támogatják a javaslatot, bár „kisstílűnek” tartják, hogy az ő javaslatukat nem fogadták el, majd behoztak egy ugyanolyat.

Kriza Ákos elmondta, a szocialista javaslat nem tartalmazott semmilyen részletet, míg a jelenlegi részletesen kidolgozott.

Jakab Péter (Jobbik) szerint a Jelenlét programmal egy olyan újabb előterjesztés kerül a közgyűlés elé, amely felzárkóztatási programot tartalmaz, és „újabb pénzszórás”. Véleménye szerint papíron minden felzárkóztató program jól működik, a valóság azonban teljesen más.

Kovács László (KDNP) elmondta, a „fészekrakók” kiköltöztetése után olyan krízishelyzetek alakultak ki az Avason, amelyeket kezelni kell – ezt tartalmazza a Jelenlét program. Az önkormányzati képviselő hangsúlyozta, a városvezető koalíciónak van szociális érzékenysége, ezt is bizonyítja ez a program. Lyukóban is jelen van a Máltai Szeretetszolgálat, ahol nagyon biztatóak az eredmények, támogatják, hogy tovább dolgozzanak itt is és az Avason is.

Tompa Sándor (DK) elmondta, a város turizmusa megerősödött az elmúlt években. 17 gyógyhelyet tartanak számon Magyarországon, amelyből a legelső Lillafüred volt mint klimatikus gyógyhely. Jónak nevezte, hogy rájött a városvezetés, Miskolctapolcával is kezdeni kell valamit. Kíváncsian várják – fűzte hozzá –, milyen eredménnyel jár majd a kezdeményezés.

Kriza Ákos elmondta, sajnos a Miskolc környéki termálvizek nem tartoznak a gyógyvíz kategóriába, így Miskolctapolcán is a völgy klímájával tudhatnak gyógyhellyé minősítést elérni, régóta dolgoznak ezen.

Pakusza Zoltán (Jobbik) szerint átverik a miskolciakat. Ősszel nyomornegyed-felszámolásról beszéltek, most pedig Jelenlét programról, ami a Számozott utcákban is működni fog. Véleménye szerint a szakmai beszámolóban nincsenek konkrétumok, csak lózungok, amik a felzárkóztatási program eredményeit taglalják. Az előző közgyűlési ülésen megszüntettek egy gyermekorvosi körzetet, mert nem volt gazdaságos, Lyukóban az lesz? – tette fel a kérdést Pakusza Zoltán.

Kovács László elmondta, Lyukónak megvan az „orvoseltartó képessége”, a kérdés az, hogy máshonnan járjon oda egy orvos „haknizni”, vagy legyen saját orvosa a városrésznek. Nem értenek egyet a szocialisták mindent megengedő politikájával, de a Jobbik mindent letaroló elképzeléseivel sem, az ott élő miskolciaknak is szükségük van orvosi ellátásra – emelte ki Kovács László.

Gazdusné Pankucsi Katalin (Fidesz) jelezte, hogy a Szántó Kovács utca egy szakaszán a járda is leszakadt, életveszélyessé vált, a benyújtott pályázat az ott élőket is megnyugtatja majd.

Glatz Katalin (Fidesz) elmondta, a „fészekrakók” nemcsak anyagilag tették tönkre az Avast, de a jószomszédi viszonyokat is porig rombolták. A Jelenlét programmal most elindult egy jó kezdeményezés, a lakók maguk hoztak létre a közösségi térben olyan klubokat, amelyeken részt vesznek. Az önszerveződés és helyi kezdeményezés hatására egy kávézó is nyílt ott, ahol kulturális programokat is szerveznek. Arról számolt be az önkormányzati képviselő, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a lakosság részéről, így mindenképpen érdemes azt fenntartani.

Nagy-Korsa Judit (Együtt) üdvözölte a programot, mint olyat, amelyben „nevelhetik” azokat, akiket otthon nem neveltek. Nem érti, mi a probléma egy ilyen programmal.

Nehéz Károly (Fidesz) elmondta, a gyógyhellyé nyilvánítás hosszú procedúra, amelyet már a szocialista városvezetésnek meg kellett volna tenni – persze érthető, hogy ezt nem tették meg, hiszen nem is törődtek a városrésszel véleménye szerint.

Kiss Gábor alpolgármester elmondta, Lillafüred fejlesztése be tud kerülni a TIOP programba az államtitkárral történt egyeztetés alapján. Miskolctapolca gyógyhellyé nyilvánítását sokkal hamarabb is el lehetett volna indítani, kár, hogy az előző városvezetés nem tette meg – mondta az alpolgármester. Ha azonban megkapja a városrész a gyógyhely minősítést, a 2020-ig tartó programban részt vehet, és támogatásra pályázhat. Kiss Gábor felhívta arra is a figyelmet, hogy a megyeszékhelyekkel történt egyeztetésen kiemelték Miskolcot, mint az egyetlen olyan várost, ahol nagy számban emelkedett a vendégéjszakák, az itt töltött idő és a költött pénz száma.
Azt, hogy kinek és hogyan kell segíteni, egy szakmai vita alkalmával lehetne egyeztetni – mutatott rá az alpolgármester. Ahol nincs más lehetőség, ott kiemelik a gyereket a családból, ezek a száma tavaly a duplájára nőtt, de ez nem jó, a gyereknek a családban a helye. 

Kiss János alpolgármester szerint politikai ellenzék ritkán lő akkora bakot, mint az MSZP, hiszen az, hogy olyan javaslatot terjesztettek be, ami befektetőkkel tárgyalna, azt bizonyítja, hogy vannak befektetők, az ő idejükben nem volt, így nem is volt kivel tárgyalni. A felzárkóztatás ideje valóban lejárt, a Jelenlét program nem az, a máltaiak azt tanítják az embereknek, hogy dolgozni kell. Nem segélykultúra, hanem munkakultúra lesz Miskolcon – hangsúlyozta az alpolgármester.

7.56 Szociális, egészségügyi kérdések

Következtek a szociális és egészségügyi témájú előterjesztések, ezek a „Javaslat a miskolci területi védőnői és iskola-, ifjúság-egészségügyi körzethatárok módosítására”, és „Javaslat a települési támogatás és az önkormányzat által nyújtott egyéb szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet megalkotására”.

Kiss Gábor alpolgármester elmondta, a jövőben elkülönülnek az állami és az önkormányzati támogatások, ezek közül a törvényi döntés kiemeli például a gyógyszerek támogatását. A döntés az átláthatóbb rendszer kialakítását, a visszaélések kiszűrését igyekszik segíteni. Egy méltányosabb, átláthatóbb, mindenki számára érthető rendszert szeretnének kialakítani, melynek központjában a családok állnak – hangsúlyozta az alpolgármester. Kiss Gábor hozzátette, az önkormányzati támogatások között a gyógyszer- és a lakhatási támogatások emelkednek ki, de az életkezdési, a gyermekek étkeztetéséhez történő hozzájárulás, vagy a gyermekek utaztatása is lényeges, ahogy a Salkaházi-program is.

Kovács László (KDNP) elmondta, egy igazságos, nem kijátszható rendszert szeretnének létrehozni, a több évtizedes elhibázott, elsősorban a baloldalhoz köthető segélyezési politikát szeretnék átalakítani. Nemcsak azért nem támogatják, mert „egy feneketlen vödörbe öntött pénz volt”, hanem mert arra inspirálta az embereket, hogy munka helyett segélyből éljenek meg. Az önkormányzati képviselő hozzátette, nem szeretnék, hogy csak azért vándoroljanak Miskolcra a más települések lakói, mert többszöröse a lakhatási támogatás, mint másutt. Kovács László emlékeztetett: Angela Merkel német kancellár is elmondta magyarországi látogatásán, hogy nem kívánják a megélhetési bevándorlást támogatni. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is. Miskolc sem akarja azt támogatni, hogy megélhetés miatt, a város kihasználása miatt költözzenek ide emberek – hangsúlyozta Kovács László. Hozzátette, ennek a városvezetésnek volt már bátorsága több olyan ügyhöz hozzányúlni, amelyekhez eddig senkinek: ilyen például a „fészekrakók” kiköltöztetése, a nyomornegyedek felszámolása, most pedig az eddigi segélykultúra átalakítása következik.

Simon Gábor (MSZP) szégyenteljesnek minősítette Kovács László hozzászólását. A szocialista önkormányzati képviselő szerint kényszerhelyzetben van az önkormányzat, melyet a kormány okozott, amikor törvényben előírta, hogy új szociális rendszert kell minden városnak kialakítania, megnevezve, hogy mely eseteket támogat és milyen forrásból. Véleménye szerint ezt a kérdést komolyan meg lehetett volna vitatni a város lakosságával, szakemberekkel, a bizottságokkal, a képviselőkkel. Ehhez képest még a közgyűlés szakbizottsága sem tárgyalta. Az előterjesztés szerint, aki nem tudja fizetni a gyógyszereit, az kaphat 3500 forintot, aki nem tudja fenntartani a lakását, az pedig 5400-at. Az azonban nem látható, hogyan és miből fog működni az adósságrendezési program, vagy egyáltalán működni fog-e, tette hozzá Simon Gábor.

Jakab Péter (Jobbik) szerint a rendelettel nincs gond, inkább az a kérdés, hogy miként fogják alkalmazni a mindennapokban. A megélhetési bevándorlást például azzal kell visszaszorítani az önkormányzati képviselő szerint, hogy nem adnak ki lakhatási engedélyt „fáskamrákra”. Fontos, hogy legyen egy jó szociális rendelet, de lényeges, hogy azokat támogassa, akik építeni akarják a várost, és ne azokat, akik élősködnek rajta.

Kriza Ákos hangsúlyozta, pont azért alakítja át a város a szociális rendszerét, hogy a megélhetési segélyezést visszaszorítsák.

Nagy-Korsa Judit (Együtt) szerint azt feltételezik egyesek, hogy a rászorulók élvezik, ha szegények és nem tudnak megélni. Hiszen – tette hozzá az önkormányzati képviselő – már négy-öt gyerekből sem lehet megélni, így nem kell azt feltételezni, hogy a segélyekből akar valaki megélni. Megdöbbentőnek nevezte, hogy az egészségügyi és szociális bizottság nem tárgyalta az előterjesztést. Hiányolta a differenciálást az előterjesztésből, amely mindenkit egy kalap alá vesz.

Kriza Ákos hangsúlyozta, pont azt a gyakorlatot nem szeretnék folytatni, amit Nagy-Korsa Judit említett, vagyis, hogy négy-öt gyerekből sem lehet már megélni. Ne azért vállaljanak gyereket a családok, hogy meg tudjanak élni a szülők.

Molnár Péter (KDNP) hangsúlyozta: paradigmaváltás következik. A segélyezési rendszer megmarad, de hangsúlyeltolódás lesz, sokkal átláthatóbb rendszert alakítanak ki, ami minden miskolci érdeke. A rendelettervezet garantálja, hogy a szociális rendszer kiszámítható lesz, a legfontosabb pedig a gyermekek támogatása: babakötvény, étkeztetés támogatása, ifjúságvédelmi támogatás.

Nagy-Korsa Judit szerint félreértette őt a polgármester, ugyanis pont arra akart utalni, hogy nem igaz az az elképzelés, hogy a segélyekből élnek meg az emberek, mert nem tudnak. A szociális érzékenység nem jelent pazarlás, tette hozzá.

Kriza Ákos elmondta, voltak a rendőrkapitánnyal egy „fészekrakós” családnál: az apa fényes nappal vetett ágyban feküdt, három gyerekük volt, összesen 200 ezer forintos jövedelemmel rendelkeztek, de egyetlen petákot sem fizettek semmilyen rezsire. A polgármester hangsúlyozta: ettől kinyílik az emberek zsebében a bicska.

Katona Ferenc (Fidesz) elmondta, az aktív dolgozók nem tudják már finanszírozni az eddigi rendszert, ezért kell egy igazságosabb, ami megfelelően törődik a gyerekekkel és az idősekkel. Ezt a rendszert támogatni kell.

Tompa Sándor (DK) szerint a miskolci szegény embereknek üzennek hadat ezzel az előterjesztéssel. Kíváncsiak lettek volna a szakmai szervezetek véleményére, ők milyen következményt látnak. A képviselő nem értette, Kriza Ákos miért a rendőrkapitánnyal járt egy szegény családnál.
Kriza Ákos elmondta, azért ment a rendőrkapitánnyal, mert bűncselekményt követtek el, lopták az áramot, miközben akkora plazmatévéjük volt, „mint mögöttem a fal” – jegyezte meg. Tisztázni kell a fogalmakat, mert aki a köz vagyonát lopja, az tolvaj, nem pedig szegény ember, hangsúlyozta.

Pakusza Zoltán (Jobbik) szerint a baloldalnak nem kellene úgy tenni, mintha az ő vezetésük alatt nem szegényedtek volna az emberek az intézkedéseik miatt. Az intézkedéseket fontosnak nevezte, de véleménye szerint már korábban el kellett volna ezt a munkát kezdeni, a rendeletet pedig be is kell tartatni.

Simon Gábor szociális demagógiának nevezte az elhangzottakat, extrém esetnek, ha valakinek hatalmas plazmatévéje van, vagy bűnt követ el. Ez a rendelet a rendes miskolciak ezreinek támogatása érdekében jön létre, a tavaly segítséget kérő 6500 ember nagy része tisztességes, rászoruló miskolci volt.

Kriza Ákos szerint nem extrém ez a helyzet, több ezren lopják az áramot ma Miskolcon. A városvezető kérte Simon Gábort, menjen el közösen szétnézni egy ellenőrzésre, és nézze meg, hányan lopják a köz vagyonát.

Tompa Sándor szerint ennek a rendeletnek az elfogadása után lehajtott fejjel fognak a képviselők a saját szavazóik előtt járni. Nem szabad a szegényeket és a bűnözőket összekeverni, vélekedett.

Novák Józsefné (Fidesz) a gyakorlatról beszélt. Mint mondta, szövetkezeti elnökként naponta látja, hogyan élnek vissza a szociális hozzájárulásokkal. Egy lakásra több jogcímen is kihasználják például a lakhatási támogatásokat, ami ezek után nem lesz lehetséges.

Hubay György (Fidesz) hangsúlyozta: nem fogják szégyellni magukat a döntés után, sőt. Sok olyan ember él a körzetében – fűzte hozzá –, akiket érinteni fog, de olyanok is, akik tisztességesen dolgoztak, többször rászorultak volna, mégsem kértek támogatást. A baloldal kapcsán korábban többször elhangzott, segéllyel tartja fenn a nyomort, idecsábítja azokat, akiknek eszük ágában sincs dolgozni. Ma végérvényesen nemet mondanak a szocialista segélykultúrának.

Kovács László elmondta, nem azért nem tárgyalták az anyagot a szociális és egészségügyi bizottságban, mert nem akarták, hanem mert sürgősséggel került a grémium elé. Azt várják el a jövőben, hogy még inkább terjedjen ki az ellenőrzés a rendeletek betartására, azoknál az intézkedéseknél is, amiket a kormányhivatal hoz, vagy tartat be. Álszentnek és szemforgatónak nevezte az ellenzék viselkedését. A miskolciak tapasztalni fogják, hogy a becsületes, tisztességes emberek megélhetést találnak, akik számíthatnak a város támogatására, hangsúlyozta az önkormányzati képviselő.

Kiss János alpolgármester a vita végén elmondta, 2014 után 2015-ben is eljött az igazság pillanata, „egy újabb tabu dől le Miskolcon”. Hozzátette, érthető emiatt a baloldal csalódottsága, hiszen megint nem ők döntenek le egy ilyen tabut. Az alpolgármester emlékeztetett: az MSZP-s városvezetés alatt igazi segélykultúra épült fel, amelynek véget vetnek most, ahogy a gettókultúrát is elkezdték lebontani 2014-ben, amelyet szintén a szocialisták építették fel. Miskolc várospolitikai célja nem lehet más, mint, hogy megállítsa a belső migrációt, ezért újfajta szociális gondolkodást vezetnek be. Ez elindult már a Salkaházi-programmal, amellyel azokat a nyugdíjasokat támogatják, akik egész életükben a városért dolgoztak. 

Kiss Gábor alpolgármester elmondta, féligazság, hogy kevés támogatást tud nyújtani a gyógyszerekhez a város, hiszen a tartós betegek akár több tízezer forintot is kaphatnak a járási hivataltól, a városnak azt kell támogatni, aki nem érintett abban a rendszerben. Az alpolgármester rámutatott, megkérdezték a szociális szakembereket is, akik azt mondták, hogy az előző rendszer logikája arra ösztönözte az embereket, hogy legalább háromhavi közüzemi díjtartozást halmozzanak fel, mert ekkor kerültek be a támogatási rendszerbe. Ha ez a rendszer jól működött volna – fűzte hozzá Kiss Gábor –, akkor nem lenne több milliárdos kintlévősége a város közműcégeinek. A költségvetés eszközeivel már az elmúlt években is hozzányúltak a szociális rendszerhez, tette hozzá. A támogatás elsődleges célja, hogy a gyerekeket és az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülőket támogassa.

7:45 Városgazdálkodási kérdések

A nyílt ülés napirendjei közül elsőként a vagyongazdálkodással kapcsolatos előterjesztések megtárgyalása következett. Ezek: javaslat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 40/2012 (XII.15.) önkormányzati rendelet módosítására; javaslat a Miskolc, Petőfi utca 23. szám alatti ingatlanrész és a Miskolc 2059/4 hrsz.-ú ingatlan ingyenes használatba adására a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal részére, valamint a kapcsolódó döntések meghozatalára; és javaslat a Magyar Állam tulajdonát képező Miskolc, 46053 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan megszerzésének kezdeményezésére az MNV Zrt.nél.

A napirendek vitájában Badány Lajos (Jobbik) elmondta, mivel egyházi vásárlásról van szó és közérdeket szolgálhat a terület hasznosítása, támogatják a Búza téri terület átengedését a görög katolikus egyháznak. A Petőfi utcai ingatlan kapcsán megjegyezte: az önkormányzati felújításnak köszönhetően nőtt az ingatlan értéke, így érdeklődve várják, milyen értékben kerülhet bele a szerződésbe.

Katona Ferenc (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy a Búza téren egy park alakulhat ki, amivel mindenki jól járhat, és véleménye szerint támogatandó a cél.

Kriza Ákos elmondta, hosszadalmas egyeztetés előzte meg a tárgyalásokat, a Búza téri területnél is volt értékbecslés.

Menyhárt Szabolcs, a vagyongazdálkodási osztály vezetője elmondta, a jelenlegi döntésnek kell megszületnie ahhoz, hogy forgalomképes vagyonként aztán például a megfelelő értékét meg lehessen állapítani a Búza téri területnél. A Petőfi utcán optimális helyzet alakulhat ki, ha a kormányhivatalra veszi át a teljes épületet.

7:00 Megkezdődött a közgyűlés

Egyperces néma felállással emlékezett a közelmúltban elhunyt közéleti személyiségekre a közgyűlés.

Az előterjesztések napirendre vételénél először a Jobbik előterjesztésének – javaslat felterjesztési jog gyakorlására – napirendről levételéről döntöttek. Kriza Ákos polgármester indoklása szerint az érintett téma kormányzati kérdés, így a közgyűlés nem tárgyalhatja.

Az MSZP-DK-Együtt-Miskolc Lokálpatrióta Egyesület Miskolci Önkormányzati Frakció által benyújtott, „Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat gazdálkodása átláthatóságának javítására” című előterjesztésének szintén a levételéről döntöttek. Csiszár Miklós jegyző indoklása szerint ugyanis több törvényt és belügyminiszteri rendeletet is sért az előterjesztés, ezért nem vehető napirendre.
Szintén nem került a tárgyalandó napirendek közé az MSZP-DK-Együtt-Miskolc Lokálpatrióta Egyesület Miskolci Önkormányzati Frakció javaslata Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat munkahely-teremtési, foglalkoztatási lakáskeretének létrehozására, mivel ebben a témában másik, a témát részletesen szabályozó javaslat készül.

A napirendre összesen 3 normál és kilenc sürgősségi előterjesztés került, a sürgősségiek közül hármat zárt ülésen tárgyal a képviselő-testület.

A tárgyalást a zárt üléssel kezdte meg a grémium, a napirend megszavazása után.

Közgyűlés előtt:

A képviselők tárgyalnak a Búza téri Nagyboldogasszonyról elnevezett püspöki székesegyház körüli 1400 négyzetméteres területről, ahol a Miskolci Apostoli Exarchátus olyan templomkertet szeretne kialakítani, ami pihenést kínálna az arra járóknak és hozzájárulhat ahhoz, hogy szebb legyen a Búza tér környéke.

Egy javaslat módosítaná a miskolci területi védőnői és iskolaorvosi körzethatárokat. 2 iskolaorvosi és 1 iskola védőnői státuszt szüntetne meg az önkormányzat, ha ehhez a közgyűlés hozzájárul. 

Tárgyal a testület arról is, hogy a Petőfi utca 23. szám alatti ingatlanrészt ingyenes használatba kaphatja az önkormányzattól a megyei kormányhivatal.

Szó esik pénteken arról is, hogy Miskolctapolcát gyógyhellyé nyilvánítsák, hogy a Szántó Kovács János úti leszakadt járdát rendbe tegyék, valamint arról, hogy az Aradi utca 4. szám alatti ingatlant a város átvegye az államtól.