A brit-kongói kutatócsoport öt éve bukkant rá a mocsarakra, és azóta feltérképezték azokat, műholdas méréseket végeztek, elemezték a tőzeg összetételét. A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban ismertették eredményeiket, amelyek szerint a terület 145 500 négyzetkilométer kiterjedésű, nagyobb Angliánál.

A mocsarak mintegy 30 milliárd tonna olyan szenet tárolhatnak, amelynek létezéséről korábban nem tudtak a szakemberek - adta hírül a The Guardian című brit napilap online kiadása. A kutatás megmutatta, hogy a tőzeg kolosszális területű térséget fed be, tizenhatszor nagyobbat a korábbi becsléseknél. Ez a legnagyobb tőzeglápkomplexum, amelyet valaha a trópusokon találtak - idézte a brit lap Simon Lewist, a Leedsi Egyetem professzorát, a kutatás egyik vezetőjét. – Találtunk 30 milliárd tonna szenet is, amelyről senki nem tudott. A tőzeg az egész Kongói-medencének csupán négy százalékát teszi ki, de ugyanannyi szenet tárol a föld alatt, mint amennyit a föld fölötti fák raktároznak a terület többi kilencvenhat százalékán – magyarázta a professzor. – Ezek a tőzeglápok tárolják a világ trópusi tőzeglápjaiban lévő szén harminc százalékát, ami megegyezik az Egyesült Államok mintegy húsz évnyi fosszilis üzemanyag-kibocsátásával – tette hozzá.

A növényi eredetű tőzeg a részben szárazföldi humuszképződés terméke. Leginkább hűvösebb környezetben található, mint például Oroszország, Európa vagy Kanada északi része. A nem kiszáradt tőzeglápok elnyelik a szenet, kivonják azt a légkörből a növények növekedése révén. A tőzeg további lebomlását megakadályozza az erősen nedves, vizes környezet. Ha a tőzegláp kiszárad, folytatódik a lebomlás, és szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe. A tőzeglápok csak akkor lehetnek a klímaváltozás elleni harc forrásai, ha érintetlenek, ezért elsődleges fontosságú, hogy ezeknek a páratlan széntartalmú területeknek az érintetlenségét megőrizzük. Eredményeink azt mutatják, hogy a szén mintegy tizenegyezer éve halmozódik fel a Kongói-medencében – hangsúlyozta Lewis professzor. – Ha ezt a tőzeglápkomplexumot megsemmisítenénk, több milliárd tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe – fűzte hozzá.

A tanulmány szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság a világ második és harmadik legfontosabb országa a trópusi tőzegszén nagyságát illetően. Az első Indonézia, ahol Borneó, Szumátra és Új-Guinea szigetén hatalmas tőzeglápok húzódnak. Az elmúlt évtizedekben azonban az ottani tőzeglápok területe 94 ezer négyzetkilométerrel zsugorodott főként erdőtüzek és a mezőgazdaság számára történt lecsapolás miatt.