A Szent Liturgia 2018. január 6-án 10.00 órakor kezdődött a Nagyboldogasszonyról elnevezett Püspöki Székesegyházban, majd Miskolc belvárosában, a Szinva teraszon végezte el a nagy vízszentelés szertartását és mondott homíliát a Miskolci Egyházmegye püspöke, Orosz Atanáz, 11.45-től. Aki vitt magával edényt, vagy üveget, meríthetett a megszentelt vízből.
Vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe (a napkeleti bölcsek imádása, Jézus megkeresztelkedése a Jordánban, Jézus első csodája, a víz borrá változtatása a Kánai menyegzőn). Ezek közül később Jézus keresztsége lett hangsúlyos, erre emlékeztet a vízszentelés. A katolikus egyházban január 6-án ünneplik.
A 4. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312-325 között kezdett terjedni mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe.
A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően népszokások alakultak ki a századok során. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
A keleti szertartású egyházközségekben korábban általános szokás volt, hogy a vízszentelés lehetőleg élő vízen történjék. Ahol patak vagy folyó van a közelben, ma is körmenettel vonulnak a partra a templomból. A jégen kereszt alakban vágott lékbe a pap beleoltja az égő hármas gyertyát, s a hívek innen merítik az otthonra szánt szenteltvizet.
Vízkeresztkor még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességet, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. Délben és este még folyt a vendégeskedés, esti harangszó után pedig kezdődött a kántálás és a csillagjárás (misztériumjáték), amely a 16. századtól kezdve alakult ki. Az úgynevezett „csillagozás” (csillagének) vagy háromkirályjárás dramatikus játékában a bibliai királyokat megszemélyesítő alakok vonulnak fel, akiket – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg.
Vízkereszt azért is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A szertartás során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti az otthonokat, megáldja a benne lakókat, dolgozókat. A házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 18. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűit jelenti: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).
Vízkereszt a katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör zárónapja, és egyben a farsangi időszak kezdete.
További hírek
Olvasnivaló
Népszerű
Népszerű videó
Ajánlat
