Bánné Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke Wass Albertet méltatva úgy fogalmazott: ember volt, költő és hazafi. A magyar nemzeti öntudat elhivatott szószólója, magyar örökségünk kiszakíthatatlan része, az Erdélyi Világszövetség társelnöke. Egy olyan egyéniség, akinek rendíthetetlen jelleme szilárd bástyául szolgált a nemzeti identitásunk megtartásáért folytatott, történelmi harcban.

Wass Albert egy ízben így vallott magáról: „Egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok” – Valóban ő volt a lelkiismeret, egy elnyomó világ bátor koronatanúja, a magyar nép távolból hallatszó, hangos szócsöve. Wass Albert egy olyan ember volt, aki háborúban katonatisztként fegyverrel, íróként pedig szavakkal rakta le a hazánkért folytatott küzdelem alapköveit. Mindezt félelem nélkül, páratlan karizmával és az Istenbe vetett, megingathatatlan hittel.

Nagy Réka polgármesteri biztos arról szólt, hogy a fiatal gróf számára az első, nagy írói sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem című regénye hozta meg, melynek köszönhetően Baumgarten-díjban részesült. Wass Albert következetesen és megalkuvás nélkül magyar volt. Minden leírt mondatában, minden kimondott szavában ott sütött a nemzete iránti elkötelezettsége. Kikezdhetetlenül és eltántoríthatatlanul erdélyi, magyar író maradt – húzta alá a polgármesteri biztos.

Wass Albert hamvai a marosvécsi kastély kertjében nyugszanak. A Kárpát-medence magyarok lakta területein csaknem 100 emlékhelye van, köztük Miskolcon három.

Az ünnepi beszédeket követően, elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait, koszorúit Wass Albert emlékművénél.

Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert erdélyi magyar író és költő 1908. január 8-án született a Kolozsvár melletti Válaszúton, a Bánffy-kastélyban. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben a közönségszavazatok alapján az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét a szavazók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza. Ebben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül.

Wass Albertet katonatisztként érte a háború vége, 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. A román hatóságok "háborús bűncselekményekre" hivatkozva, többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA Igazságügyi Minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kellő megalapozottságára hivatkozva elutasította a kérelmet.

Amikor a clevelandi Magyar Kongresszus létrehozta az Erdélyi Világszövetséget, két társelnököt választottak Wass Albert és Zolcsák István személyében. Munkásságuk felbecsülhetetlen volt Erdély ügyének a világ előtt való megismertetésében-képviseletében. Megjelentette a Documented facts and figures on Transylvania című történelmi munkát. Bizonyos, hogy mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az amerikaiak 1979-ben megvonták Romániától a  legnagyobb kedvezmény elvét. A bukaresti rádióban Ceaușescu Románia Első Számú Közellenségének nevezte. „Ennél nagyobb kitüntetés soha nem ért még életemben!” – írta erről Szeleczky Zitának. Ceaușescu emberei időről-időre megjelentek az Egyesült Államokban, még az FBI is felfigyelt rájuk, olyannyira, hogy figyelmeztették az írót: az életére törnek. 1985 őszén a Securitate emberei a clevelandi Holiday Inn Hotelban - a szálláshelyén - bombát helyeztek el, a merénylet az INTERPOL jólértesültsége és bűnmegelőző munkája miatt hiúsult meg.

A két merénylőt elfogták, de diplomáciai mentességük révén csupán kiutasították őket az országból. Wass Albert egy 1986 januárjában keltezett levelében arról számolt be Szeleczky Zitának, hogy elütötte egy rendszám nélküli teherkocsi a közeli szupermarket előtt. A teherkocsit két nappal később meglelték egy javítóműhelyben, a Román Követség rendszáma volt rajta. 1996. szeptember 24-én autóbaleset érte, amelyben koponyatörést szenvedett, emiatt később emlékezetkiesései voltak, 1998. február 17-én holtan találták, a hivatalos hatósági vizsgálatok szerint saját fegyverével lett öngyilkos.