– Szászföldön születtem (Nagydisznód, 1944. október 21.) vér szerint inkább német, mint magyar vagyok, de Nagyváradon eszméltem tudatomra egy teljesen magyar tartású közegben. Ez meghatározó volt. Vállalva kettős gyökereimet, minden ellenszél és elszenvedett kudarc ellenére, nem lehettem más, mint meggyőződéses erdélyi (transzilvanista) – írja magáról.
A Bolyai Társaság alapító tagja, 1990–1994 között titkára, 1994–1996 között alelnöke, majd 1998–2005 között elnöke volt. 1999 óta szervezi az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bányászati, kohászati és földtani konferenciáit, 2008 óta pedig társszervezőként a Tudomány- és Ipartörténeti Konferenciát is. Szakterülete elsősorban a parányőslénytan, ezen belül a harmadkori kövült kagylósrákok és azok rétegtana. Foglalkozott földfelszín-alaktani és környezetföldtani kutatásokkal is.
Nevéhez kötődik az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kereteiben elindított, és máig általa vezetett Bányászati, Kohászati és Földtani Konferenciasorozat, majd a Tudomány- és Technikatörténeti rendezvénysorozat.
Rendezvényeinek is köszönhetően, bensőséges barátságba került például Hevesi Attilával a Miskolci Egyetemről, igen jó viszonyba Kocsis Károllyal, Elekes Tiborral, Dobos Attilával, Szűcs Péterrel.
– Sok jó ember került innen ismerőseim körébe. A Tudománytörténeti búvárkodásaim egyik szála (Budai József) is közelebb hozott Miskolchoz – írja.