Több mint tíz éve élünk Tokaj-Hegyalján – kezdi Demeter Ervin, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottja, aki a Miskolc Televíziónak nyilatkozott Tokajban.  

- A bor szeretetéről Szeremley Hubától azt halottam, hogy minden magyar ember a génjeiben hordozza, hogy legyen saját bora, csak az a kérdés, hogy ez mikor tör ki belőle – mondja Demeter Ervin.

- Valamikor a hetvenes évek végén, nyolcvanas éves elején jártam itt először. Aztán 2000-ben lett a hétvégi ház és a szőlő és abból alakult ki egy kis családi borászat. Ez eredetileg hobbinak indult, de kinőtte magát, most már több bort készítünk, mint amit a barátokkal meg tudunk inni.

- A tokaji borvidék a világ egyik legjobb adottságú borvidéke, nagy lehetőségek vannak benne és úgy gondoltuk, hogy mi is szeretnénk részt venni abban, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználjuk. Már tizenhárom szüret van a hátunk mögött – mondja.

- A korábbi mennyiségi szemléletnek vége. „Készítsetek jobbat!”- szemlélettel kell elkészíteni a borainkat ahhoz, hogy a világpiacon megfelelő helyre kerüljön a tokaji bor. Ez rengeteg tudást igényel, vagyis kiemelt feladat, hogy az itt élők tudását gyarapítsuk, mert csak akkor fogjuk tudni a természeti adottságainkat kihasználni és csak magas minőségű borokkal lehet jövedelmezővé tenni a bortermelést, hogy az itt élő emberek itt is maradjanak.  

- Ha le akarom egyszerűsíteni, akkor a világban kétféle bor van. Vannak a világborok, ami bárhol megtermelhető és vannak az úgynevezett helyi borok. Ebben mindig kulcsszerepe van a helyi adottságoknak és a helyi embereknek.

- A tokaji édes bor bebizonyította az elmúlt 300 évben, hogy kivételes adottságú ez a hely, csakhogy az emberek mindössze egy százaléka iszik természetes édes borokat. Tizenöt éve azonban elindult az a folyamat, hogy a száraz borok is igen jó minőségű szőlőből készülnek. Így szélesebb fogyasztói réteghez tudunk eljutni.

- Alapkövetelmény, hogy különlegesen jó minőségű bor készüljön, mert annak lehet az árát elkérni. Ez egy nagyon munkaigényes folyamat, itt mindent kézzel kell csinálunk. Nincsenek szüretelő gépek, az aszúszemeket egyesével szedjük ki a fürtökből. Minden munka kézi: a dűlőkben, a nagyon meredek részeken is kézzel kell kapálni, kézzel kell permetezni, tehát nagyon költségigényesek ezek a borok. Ahhoz, hogy megkapjuk az árát, magas színvonalon kell elkészíteni.  

A térségben a tudásra és az oktatásra kell hangsúlyt fektetni. A társadalmi közéletben is kellett 20 évet várni, hogy helyére kerüljenek a dolgok. A kis családi borászatok az elmúlt években is lépéselőnyben voltak. Hangsúlyozom, a termelőknek a minőségre kell törekedni – mondta Demeter Ervin.  

A teljes beszélgetést hétfőn este, a Miskolc Televízió közéleti műsorában, a Miskolci Naplóban láthatják.