A nemzetgazdasági miniszter az aktuális gazdaságpolitikai helyzetképet felvázoló előadásában úgy fogalmazott, hogy a gazdaság a 3 százalék körüli növekedési pályán biztosan maradhat.

„Reményeink szerint lesz ez még magasabb is” – fűzte hozzá Varga Mihály.

Képgaléria! Fotó: Végh Csaba

A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy az elmúlt években az államadóság kedvezőtlen tendenciáját sikerült megállítani, megtörni és megfordítani. 2011-től jelentősen csökkent az államadósság, már alatta van az uniós átlagnak, 76, 9 százalék volt a GDP arányában az elmúlt év végén. Ezt ugyanakkor a devizaárfolyam alakulása befolyásolhatja – tette hozzá a szakminiszter.

A növekedés mozgatórugói között megemlítette a foglalkoztatottság bővülését, a beruházások alakulását és a külső finanszírozási pozíció változását. Mindezek oda vezettek, emelte ki Varga Mihály, hogy a visegrádi országok között a középmezőnybe küzdöttük fel magunkat, sőt tavaly még javítottunk is.

A foglalkoztatási arányban komoly változás történt 2009-hez képest, hiszen ma már az euroövezet átlaga fölé kerültünk: most már 64 százaléknál tartunk. Ez a változás alapvetően a foglalkoztatáspolitikában történt változásoknak (a munkatörvénykönyv módosítása, a rokkant- és korkedvezményes nyugdíjak átalakítása, illetve a közfoglalkoztatás) köszönhető a szakminiszter elmondása szerint.

A beruházások korábbi relatíve alacsony szintjében az európai uniós források nem kellő módú felhasználása is szerepet játszott a nemzetgazdasági miniszter szerint. Mint ismertette, 2007-13. között az uniós források 11-16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre. Az új ciklusban, 2014-20. között ez az arány 60 százalék.

Varga Mihály kitért arra is, hogy kilenc évig voltunk túlzottdeficit-eljárás alatt, ennek a következménye lehetett volna az is, hogy jelentős forrásokat vonnak meg Magyarországtól. A gazdaságpolitika hitelességi válságát azonban sikerült kezelni azzal, hogy hazánk az eljárás alól 2013 nyarán kikerült.

A gazdasági élet egén felhőket azért lát a szakminiszter elmondása szerint, mert kockázati tényezőt jelenthet a kínai gazdaság lassulása, vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő a Fed kamatemelése, illetve ezek hatása. Mindez szükségessé teszik, hogy a magyar gazdaságpolitika is felkészüljön ezekre a piaci, előre nehezen megjósolható tendenciákra.

Magyarország sebezhetőségének csökkentését szolgálja az államadósság szerkezetének tervezett változtatása. Mint mondta, az adósságfinanszírozásra fordítandó összegnek a GDP 4 százalékát kitevő arány alá csökkentésével együtt, a kormányzat célja hosszabb távon a devizaadósság arányának 10 százalék alá csökkentése. Jelenleg ez valamivel 40 százalék alatti értéket mutat. Ezzel együtt szeretnék a lakossági források arányát 20 százalék fölé emelni, amihez új kínálatot kell teremtenie az Államadósság Kezelő Központnak.

Megjegyezte: a devizahitelek év eleji forintosításával az állami gazdálkodás terhei is jelentősen csökkentek: a lakossági hitelállomány devizaaránya 54 százalékról 3 százalékra csökkent.

A miniszter hangsúlyozta, nemzetközi problémák esetén is folytatni kívánják a hiány csökkentésének politikáját, a ciklus végére a költségvetési hiányt 1,7-1,8 százalék közötti értékre szorítják le.

A tartós növekedést szolgáló intézkedések között említett több, az adózással kapcsolatos tervezett intézkedést, így az iparűzési adó rendszerének áttekintését. Az adózás területén kiemelte a szürke- és feketegazdaság - egy tanulmány szerint a GDP 22,1 százalékát is elérő mértéke - visszaszorításának szükségességét.

A miniszter kiemelte, hogy szükséges a gazdaság diverzifikációja. A járműgyártás jelentős mérete miatt ugyanis komoly problémát okozhatna a gépkocsik iránti kereslet csökkenése - jegyezte meg. Ezt a kormányzat olyan programokkal próbálja segíteni, mint például a Jedlik Ányos terv, de mint említette e tekintetben is érdemes például a német elképzelésekre figyelni.

Varga Mihály megjegyezte azt is, hogy a fenntarthatóság eléréséhez hozzájárulhat a bürokrácia csökkentése, amelyben további lépéseket terveznek, illetve a belső kereslet növelése, amit többek között az életpálya-modellek bevezetésével is segítenek.