A Miskolci Egyetem rektora kiemelte, a felsőoktatási intézmény számára nem csupán az olyan ipari szereplők fontosak, mint a Bosch, a Mol, vagy a Takata, hanem állami intézményekkel is együttműködésre törekednek. A mostani megállapodás jelentőségét abban látta Torma András, hogy nemzetközi szinten is „láthatóbbá teszi” a Miskolci Egyetemet. Ugyanakkor – folytatta a rektor – az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs potenciálja is fejlődhet.
– Az intézet a nemzetközi kapcsolatrendszerét, az egyetem pedig a kutatási potenciálját adja az együttműködéshez, de szeretnénk közösen is pályázni uniós forrásokra – fűzte hozzá Torma András.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatója elmondta, a korábbi évek különböző típusú együttműködéseinek tervezhetőbbé és szorosabbá tétele is célja a mostani megállapodásnak. Fancsik Tamás ismertette, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként feladataik közé tartozik a mintegy 6-10 ezer milliárd forint értékű ásványi nyersanyagvagyon nyilvántartása, prognózisok készítése, a hazai bányászati tevékenység koordinálása, a felszín alatti vizekkel, sőt a klímaváltozással kapcsolatos folyamatok vizsgálata is.
– Az intézet unikális abban a tekintetben, hogy a felszín alatti erőforrásokat tekintve a teljes hazai állami tudásbázist képviseli. Ebben az együttműködésben az egyetem stratégiai partnerünk, hiszen itt működik a méltán nemzetközi hírű Műszaki Földtudományi Kar, azokkal a szakemberekkel, akik a tudományos alapot tudják biztosítani az intézet számára. Kulcsfontosságú tehát ez az együttműködés – hangsúlyozta Fancsik Tamás.