Első nagyszínpadi bemutatójára, és egyben a Shakespeare-évad hivatalos nyitányára készül a Miskolci Nemzeti Színház. A IV. Henrikben ott van Falstaff bohémsága, a fiúk apakritikájának, és az apák elfogadásra, megbocsátásra való vágyának fájdalmas konfliktusa, és a hatalom természetének máig érvényes látlelete. A színidirektor-rendező ezek miatt választotta ezt a drámát. A pénteki premiert felvezető sajtótájékoztatón azonban mégis más irányból kezdte az előadás bemutatását.
– Ez egy prózaopera – szögezte le Kiss Csaba. – Nem a pszichológiai realizmus jellemzi az érzelmek megjelenítését, hanem a költészet. Hogy ezt felerősítsük, megkértem Márkos Albertet, aki az elmúlt évadban is több darab zeneszerzője volt, fogalmazza meg a saját eszközével azokat a momentumokat, amik prózai úton nehezen megragadhatók.
Az előadásban élőzene szól, méghozzá a szereplők két „csoportjának” megfelelően kétféle módon és stílusban.
– Rezesbanda kíséri a tivornyázó Falstaffot, méghozzá nemcsak zenei értelemben, de szó szerint is, fent a színpadon, velük mulatva, viccelődve. A hatalomba lévők és oda törekvők zenéje kortárs, agresszív, hideg, sokszor vad, és az azt játszó vonósokat nem látja a közönség – mondta a formáról a zeneszerző.
Nagyon erőteljes a darab társadalmi, politikai mondanivalója, mint a rendező elmondta, néha rácsodálkoztak, mennyire jól, máig érvényes módon látta a hatalmi játékokat Shakespeare.
– Nem kell megpróbálni beazonosítani a mai hazai politikai erőket, szó nincs az előadásban pártpolitikáról. De kérdéseket feltenni, diagnózist felállítani, gondolkodásra serkenteni oly módon, hogy az hasznára legyen a nézőknek, és így az országnak is, szándékunkban áll.
A IV. Henrik egy óriási vígjáték is a mulatozó Falstaff és társasága révén. Azonban a szálak a darabban, az előadásban nem szétbogozhatók. Ezt jól példázza éppen Falstaff egy gondolata, amit az apja királyi uralkodását, és így értékrendjét, életmódját, életművét megtagadó, a politika szennyes csatáitól és a felelősségtől egyaránt menekülő hercegnek mond, és aminek lényege: nem is igazi királyfi, ha nincs benne egy jó kis rablásban!
Kiss Csaba kiemelte, alkotótársaival – Zeke Edit díszlet- és Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel – a kezdetektől az volt a céljuk, hogy egy királydrámához méltó monumentális színpadképet hozzanak létre.
– Nagyon gazdag, színes látványvilágot sikerült létrehozni, ami egyszerre történelmi, de ott van benne a kortárs gondolat. Mai formákból, mai anyagokból építkezve mai életérzéseket tükröz – mondta az rendező.
Shakespeare IV. Henrik című drámájának premierje október 3-án, pénteken este 7 órakor kezdődik a Nagyszínházban. A címszerepben Gáspár Tibort láthatjuk, a fiát, a Herceget Rusznák András, Sir John Falstaffot Szegedi Dezső játssza.