Buzás Gergely régész. Kutatott korszaka a középkor, speciális szakterülete az építészet, építészettörténet, kőfaragványok tudományos feldolgozása, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója. Kovács Olivér szakújságíró. Kettejük munkája a Középkori várak című könyv, amit a közelmúltban a Herman Ottó Múzeum papszeri épületében mutattak be – hiszen ott látható a Középkori várak, virtuális vártúrák című vándorkiállítás is. Aminek katalógusaként készült a kiadvány.

A tárlat monitorokon, azaz szó szerint virtuálisan mutat be egy-egy karakteres hazai várat. A könyvben kiemelt helyet, önálló fejezetet kapott hét olyan épület, ami a kiállításon is látható, de ezeknél messzebbre tekint. Az európai, és ezen belül a magyar várépítészetről szól – közérthető, de szakemberek számára is érdekes módon, mert a legújabb kutatási eredményeket is közli.

– A várak nem véletlenül számítanak a középkor jelképeinek. Ez volt építésük időszaka, és az alkalmazott megoldások híven beszélnek a korszak kultúrájáról, társadalmáról is. A könyvben ezért messzebbről, az antik gyökerektől jutunk el a középkori várakig, szólva szerepük változásáról is. És a nagy európai folyamatokba illesztjük a magyar várépítészetet, hazai épületek részletes bemutatásával szemléltetve a vártípusokat – beszélt céljaikról, a kiadványról Buzás Gergely.

A régész azt is elmondta, a diósgyőri várral „könnyű dolguk” volt. A Czeglédi Ilona régész és Ferenczy Károly építész által az 1960-as évek végén elvégzett feltárás és rekonstrukció komoly segítségükre volt. Ugyanis az építész nagyon alapos, példaértékű beszámolót készített, így rendelkezésükre álltak a „csontváz”, azaz a tartószerkezet környezetének feltárásából származó információk is. 
– Ez nagy lehetőség a rekonstrukciónál, hiszen így a töredékekből is az egész szerkezetre lehet következtetni – fogalmazott.

A kötetben természetesen helyet kapott – többek között Esztergom, Óbuda, Simontornya mellett – Diósgyőr vára is, ami az elmúlt években nem csak virtuális rekonstrukción esett át.
– A múlt százszázalékosan megismerhetetlen. De a diósgyőri vár is a nagy egyetemes várépítészet része volt, így a kövek által elmondottak mellett a korabeli külföldi analógiák is segítenek megalkotni a minél pontosabb képet. A párhuzamok azt támasztják alá, így kellett kinéznie – mondta érdeklődésünkre Lovász Emese régész.

A vár korábbi, festői rom állapota engedte szabadon szárnyalni a fantáziát – de a rekonstrukció sem fosztja meg a látogatókat az önálló álmoktól, hangsúlyozta Lovász Emese immár a nem virtuális rekonstrukció kapcsán.
– Pókfonálon egyensúlyozunk a képzelet és a valóság határán, sikerrel – mondta képletesen. – A rekonstrukció nem akarja sulykolni, hogy ez a vár teljesen ilyen volt. Azt rekonstruáltuk, amit biztosan tudunk, a többi azt mutatja, hogy így is lehetett. Viszont visszaadja az egész hangulatát. Bizony elállt a szavam, amikor az építés során először megláttam a lovagterem boltozatának ácsolatát… – emlékezett.

És hasonló élményekkel térnek haza a vár látogatói nap mint nap. Sőt, ezt még lehet fokozni is, például egy, a rondella falát követő ívelt monitorrendszerrel, ami nyolc projektor képét vetíti, egy 10 240-szer 800 pixeles felületet alkotva, amelyen 3D-s animációs vártörténetet követhet végig a látogató. A Pazirik Informatikai Kft. készített már néhány hasonló témájú munkát, ehhez foghatót azonban még sosem.

– Önmagában az érdekes feladat, hogy egy ilyen nagyon vékony csíkon kell megoldanunk a látványt. Sok animációt készítettünk már, de ilyen nehéz egyik sem volt. A végeredmény mindenesetre az lesz, hogy minden nézőpontból, minden felületen történik majd valami – mondta Balogh András ügyvezető.

Nyolc percben négy történeti kort mutatnak be ezzel a különleges látványvilággal. Nem kell már sokat várni a premierre, a hónap végéig elkészül a diósgyőri vár rondellájában az új vártörténeti kiállítás, és benne a virtuális vártörténeti bemutató. Addig is álljon itt egy kis kedvcsináló, az „egy monitor” látványát pedig szorozzuk be nyolccal…