A világűrben óránként 208 ezer kilométeres sebességgel száguldó szonda ugyan már július 4-én pályára állt az óriási gázbolygó körül, de még soha nem került annyira közel vastag felhőrétegéhez – és egyetlen más űrjármű sem – mint szombaton, közép-európai idő szerint délután 3 óra körül.

A 2018 februárjáig tartó, 1,1 milliárd dolláros küldetés végéig a Juno még 35 alkalommal közelíti meg a Jupitert, de egyszer sem ennyire.

Mostanáig a Jupitert a Pioneer 11 amerikai űrszonda közelítette meg a legjobban, 1974-ben 43 ezer kilométerre merészkedve oda a bolygóhoz.

A szombati “randevú” alkalmából a NASA bekapcsolta az űrszonda kameráját és nyolc mérőműszerét, gyakorlatilag ezzel vette kezdetét a Juno kutatási missziója.

“Ez az első alkalom arra, hogy közelről megfigyeljük a Naprendszer királyát és megtudjuk, hogyan is működik” – jelentette ki Scott Bolton, az űrszonda főfejlesztője, a texasi San Antonió-i Southwest Research Institute kutatója.

Csaknem öt évig tartó utazás után a Juno július 4-én kezdte meg keringését a Jupiter körül, hogy ismereteket szerezzen a Naprendszer keletkezéséről.

A szonda méréseket végez a gázbolygó különböző rétegeiben, hogy megismerjük azok összetételét. A kutatók egyebek közt választ akarnak kapni a Jupiteren tomboló rendkívül erős szelek okaira és arra, hogy van-e szilárd magja a gázbolygónak.

Emellett a NASA kutatni akarja a Jupiteren látható hatalmas vörös pöttyöt is, amely nem más, mint egy évezredek óta dúló gigantikus vihar.